"Ha az állam nem termel ezeken a földeken, nem szánt-vet, nem arat, akkor haszonbérleti díjat szed. Húszmilliárd forint ez a haszonbérleti díj, ami évről évre a földet ténylegesen használótól az államhoz befolyik. Egyfelől ez nyilván bevétel, másfelől azonban a megtermelt javak mezőgazdaságból való kiszivattyúzása. Nemzetgazdasági szinten az a legjobb, ha a föld azoknak a tulajdonában van, akik megművelik" - hangsúlyozta a miniszter.

Fazekas Sándor hozzátette, hogy az állam a Darányi-tervben foglaltaknak megfelelően az agrárközéposztály és a családi gazdaságok megerősítésében érdekelt. Ehhez pedig hosszú távon is biztonságot kell nyújtani a földtulajdonosoknak - érvelt a tárcavezető.

"Hosszú távra akkor lehet tervezni, ha valaki hosszú távú haszonbérlettel, de legfőképpen tulajdonnal rendelkezik. Amikor a magyar mezőgazdaság előtt álló időszakot nézzük, látjuk, hogy 2020 után az agrártámogatások jövője kétséges. A piac átalakul az orosz embargó miatt, a közel-keleti exportpiacaink egy része nagyon kaotikus helyzetet mutat. A föld az, amit a magyar állam rendbe tud tenni" - húzta alá. 

A földművelésügyi miniszter hozzátette, hogy több tízezer olyan, három hektárnál kisebb földterület is van, amelyek megvásárlására jelentős igény mutatkozik. Ezeket nem árverezik el, hanem felajánlják megvételre a jelenlegi használónak.

Idén is komoly szerepe lehet a növekedésben a mezőgazdaságnak - tette hozzá a földművelésügyi miniszter. A tárcavezető szerint jó közepes évet zárhat a magyar agrárium.

"Tavaly rekordév volt, 2014-ben évszázados rekordok születtek. Egymást követő két évben a mezőgazdaságban, ahol az időjárásnak nagy szerepe van, aligha születik rekord. Nehéz év volt az idei, és örülök annak, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok ellenére is helytálltak és tudtak termelni a magyar gazdák. Arra számítok, hogy a magyar mezőgazdaság az idei évben is az egyik legjelentősebb hozzájáruló lesz a gazdasági növekedéshez. A termés sok szempontból jobban áll, mint amit a kilátásaink nyáron mutattak. Az év végén tudjuk megvonni a mérleget, de az már most látszik, hogy közepes évet zárunk, sok küzdelemmel és nyitott kérdéssel" - jelezte. 

Fazekas Sándor a fogyasztói árak alakulásában kiemelte az energiaárak szerepét.

"Amikor egy kiló kenyeret megfogunk, akkor tudnunk kell, hogy a negyven százaléka kőolaj vagy villamos áram. Ha ezeknek az ára lefele megy, akkor a világpiacon is lefele mennek az árak, ha fölfelé, akkor pedig emelkednek. A termelők és a feldolgozók nyilván arra panaszkodnak, hogy az árak alacsonyak. De a másik oldalról nézve ilyenkor a takarmányárak és az energiaárak is alacsonyak" - magyarázta az agrártárca vezetője.

Fazekas Sándor szerint méltányos árakra van szükség.

"Ahol a gazdák is megtalálják a számításukat, és a vásárló is meg tudja venni az ennivalót. Hiába termelünk, ha akár az árak, akár az import miatt nehéz helyzetbe kerülünk. De sok szempontból kezd kiegyensúlyozódni a különböző ármozgások hatása" - mondta a földművelésügyi miniszter.