Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa hangsúlyozta, hogy a friss és kiégett fűtőanyagok Ukrajnán keresztüli szállítása Magyarország és Oroszország között szigorú biztonsági követelmények mellett zajlik, és ez a jövőben is így lesz. A vasúti konténerek rendkívül biztonságosak, a szállítás kockázata Ukrajnára nézve elhanyagolható - mondta. Hozzáfűzte, hogy ha a jövőben az ukrán jogszabályok, illetve a hatóságok nem teszik lehetővé az országon keresztüli nukleáris fűtőanyag-szállítást, Magyarország más útvonalat keres.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért orosz vállalattal építteti meg atomerőműve két új blokkját, a kormánybiztos kifejtette: a biztonság szempontjából nincs különbség az orosz, az amerikai vagy a francia nyomottvizes reaktorok között. Ilyen típusú a legtöbb épülő reaktor. Oroszország nagyon kedvező kamatozású államközi hitelt ajánlott az atomerőmű bővítésének finanszírozására, ami segít alacsonyan tartani a villamosenergia árát - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az erőmű 100 százalékban magyar tulajdonban marad.

A Duna hőterhelésével kapcsolatosan Aszódi Attila elmondta, hogy a folyó vizének hőmérsékletét 8 Celsius fokkal melegíti fel az erőmű. Kiemelte, hogy a hat energiablokk, azaz a négy meglévő és a két új együttes működése alatt sem lesz melegebb a víz, csak nagyobb mennyiség fog felmelegedni. Jelenleg a négy reaktor működése alatt mintegy két kilométer hosszú az a szakasz, amelyben hatása van az erőműnek a víz hőmérsékletére, hat blokk működésével a hatásterület 11 kilométerre fog kiterjedni. Azután viszont, hogy a négy régi blokk működése leáll, a 2030-as évek végétől ez egy kilométerre rövidül. A hatástanulmányok szerint a Duna képes befogadni ezt a hőtermelést, annak élővilágát nem károsítja - szögezte le. Hozzátette, hogy az új reaktorok üzembe helyezése után szükség esetén kiegészítő hűtést is fognak alkalmazni.

A kormánybiztos az egyéb környezeti ártalmakról szólva megemlítette, hogy az építési munkálatok zajjal, porral fognak járni, ami egyetlen települést, egy kis falvat érint a környéken. 2025-2026 után, azaz a két új reaktornak az energiatermelésbe való tervezett bekapcsolódása után az üzemeltetésnek is lesz többlet zajkibocsátása, ami szintén az említett falvat érinti csak. Légszennyező anyagokat viszont az atomerőmű a működése során elhanyagolhatóan keveset bocsát ki, csak a dízelgenerátorai szennyezik minimális mértékben a levegőt.

Aszódi Attila emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű négy reaktorát 1982-1987 között helyezték üzembe, a működésnek 2032-2037 között le kell állnia. A két új reaktor építése a tervek szerint 2018-ban indul és hat évig tart. Egy év az üzembe helyezési folyamat, azaz 2025-2026-ban kezdhetik meg az új reaktorok az energiatermelést. Tervezett üzemidejük hatvan év.