A politikus megjegyezte: a Nemzeti Földalap majdnem ugyanannyi védendő területet kezel, mint a nemzeti parkok, mivel az utóbbiak a korábban kijelölt jelentős területeket nem használva, visszaadták a földeket bérletbe adásra.

"Az izgalmas kérdés itt jött, hogy kié legyen a bérleti díj" - fogalmazott Font Sándor, hozzátéve, a jelenlegi konstrukcióban ez az összeg nem a nemzeti parkokhoz, hanem a földalaphoz kerül.

Elmondta: 2010-ben azt gondolták, hogy a Nemzeti Földalapnak kellene átlátnia a kérdést, "de nem tudta senki megmondani, hogy 1990 óta mennyi földtulajdona van a magyar államnak". Ennek kiderítése másfél éves munka volt, s ekkor látták, hogy államigazgatási szervek szerteágazó köre is kezel területeket.

Megalapozatlan és nem túl tisztességes riogatásnak nevezte a politikus azokat az ellenzéki felvetéseket, hogy a törvénymódosítással esetleg elvennék a nemzeti parkoktól ezeket a területeket.

Emlékeztetett arra, hogy a természetvédelmi törvényhez nem nyúltak, így a természetvédelmi őrök és vezetők továbbra is kérhetnek a természetvédelmi területek megóvása érdekében pufferzónákat, s akkor ezeket a földalap - akár kisajátítás után - átadja a nemzeti parkoknak.