Parragh László a berlini magyar nagykövetségen az MKIK Magyar-Német Tagozatát bemutató gazdasági fórumon hangsúlyozta, hogy a növekedés alapját a sikeres szerkezeti átalakítások, és nem az eladósodás jelenti.

A 2010-es kormányváltás előtt Magyarország elhibázott gazdaságpolitikát követett, nem történtek meg a szükséges reformok, és a helyzetet súlyosbította a kilencvenes években végrehajtott rossz, káros privatizációk sora, amelyek révén "privát monopóliumok" jöttek létre egyebek között az energiaszektorban és a távközlésben - mondta az MKIK elnöke.

A hazai össztermék (GDP) 1990 és 2010 között a 13,5-szeresére növekedett, a teljes adósságállomány viszont az 1990-ben mért szint 20-szorosára emelkedett 2010-re - emelte ki Parragh László, hozzátéve, hogy ez a folyamat katasztrófába sodorna bármely országot.

A magyar gazdaságot így súlyosan legyengült állapotban érte a 2008-ban kiteljesedett világméretű gazdasági válság, a 2010 óta végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat révén viszont fenntartható növekedés indult - fejtette ki.

A fordulatnak voltak "költségei", köztük az egyes szektorokra kivetett különadók vagy a devizahitelezés lehetőségének szűkítése. Ugyanakkor a folyamatnak "mindenki a nyertese", hiszen a munkavállalók adóterhe csökkent, a középosztály erősödött, a nyugdíjak reálértéke nőtt, és javult a kis- és közepes méretű vállalkozások, valamint a termelő beruházásokat végrehajtó vállalkozások, befektetők helyzete - hangsúlyozta.

A további tervek közül kiemelte az újraiparosítás folytatását, a szakképzési rendszer erősítését, a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzését, és azt a kormányzati célkitűzést is, hogy 2020-ra az Európai Unióban Magyarországon legyen a legolcsóbb az energia az ipari felhasználók számára.

Bódi László, az MKIK Magyar-Német Tagozatának elnöke előadásában a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről szólva egyebek között rámutatott, hogy a magyar export 26-28 százaléka Németországba irányul. Ugyanakkor az exportban alacsony a magyar tulajdonban álló vállalatok aránya - tette hozzá.

A tagozat ahhoz kíván hozzájárulni, hogy minél több magyar cég beléphessen a német piacra, vagy bekapcsolódhasson német cégek beszállítói hálózatába. A fő célcsoport a kis-, és a közepes méretű vállalkozások köre - ismertette Bódi László.

Kugler Nándor, a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértője előadásában egyebek között kiemelte, hogy hiteleik 20 százalékát a Németországba irányuló export finanszírozására fordítják. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a közvetlenül exportáló cégek juthatnak forráshoz az Eximbanktól, hanem olyan vállalkozások is, amelyek kivitelre termelő cégek beszállítói.

Czukor József nagykövet a több tucat, többnyire német résztvevő - köztük politikusok és diplomaták - előtt zajlott fórumon mondott köszöntőjében kiemelte, hogy "szinte forradalmi" változást jelent a Külgazdasági és Külügyminisztérium létrejötte, ami a magyar-német gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséhez is nagyban hozzájárul.

A kapcsolatok bővítése, fejlesztése céljából 2015. január 1-jén megnyílik a düsseldorfi és a stuttgarti új magyar konzulátus, és munkához lát több új tiszteletbeli konzul is - tette hozzá a nagykövet.