Balog Ádám hangsúlyozta, az erre fordított vagyon a közösség "nem elkölthető" vagyona marad.

Az MNB alelnöke szerint ugyan vita van arról, hogy ezt az összeget lehetett volna más célra, például az államadósság csökkentésre is fordítani, de szavai szerint a képzésre volt a legcélszerűbb ezt a pénzt átcsoportosítani.

"Mi úgy látjuk, hogy rendkívül jó helyre tettük" - fogalmazott Balog Ádám, megjegyezve, a nemzeti banknak erre egyébként a jegybanktörvény lehetőséget biztosít.

A jegybank alelnöke előadásában az MNB a gazdaságfejlesztésben, illetve a pénzügyi fenntarthatóságban betöltött szerepének újraértelmezéséről beszélt. Balog Ádám a gazdasági válságból való kilábalás kapcsán kifejtette: alapvető strukturális reformok szükségesek ahhoz, hogy fenntartható gazdasági pályára álljon a növekedés, és eközben a pénzügyi rendszer egyensúlyban legyen.

Ilyen reformok már történtek Magyarországon, ezek eredményeként a költségvetés stabilizálódott, a finanszírozási képesség is javult - tette hozzá.

Nemzetközi színtéren a jegybankok szerepe a reálgazdaságban, a makrogazdaság stabilitás-fenntartásában felértékelődött, különböző lazító programokat vezettek be a bankok annak érdekében, hogy a gazdaság ki tudjon lábalni a nehéz helyzetéből - hangsúlyozta a szakember.

Az alelnök a devizahitelezéssel kapcsolatban elmondta, a jegybanknak akkor lehet szerepe, amikor a devizahiteles elszámolások kapcsán a kamat- és árfolyamrés ügyét az Országgyűlés "végleg elvarrja", azaz kimondja, hogyan kell elszámolni az ügyfelek felé. Ehhez az MNB kész devizát biztosítani a bankoknak - tette hozzá.

Az elszámolás során szerinte körülbelül 3 milliárd eurós devizaigény jelenhet meg a bankoknál, amelynek kielégítésében a jegybank segíteni tud, az ezzel kapcsolatos előkészítési munkák már megtörténtek.

Ha olyan döntés születik, hogy forintosodnak ezek a hitelek bármilyen árfolyamon, akkor megnyílik egy ennél nagyobb olló a banki mérlegekben a devizapozició tekintetében, így a jegybanknak ismét szerepe lehet - mondta az MNB alelnök. Bár ez már nagyobb összeg, az ezzel kapcsolatos konverziók is biztonságosan megoldhatók a jegybanknál - mondta Balog Ádám.

Szerinte ehhez arra van szükség, hogy egyrészt a bankok vállalják, hogy bizonyos mértékben csökkentik a rövid külföldi forrásaikat, másrészt az MNB időben szétterítve tegye lehetővé a jegybanktól kapott deviza felhasználását a bankoknak. Így az MNB biztonsággal meg tudja oldani, hogy a konverzió - akár már az idén is - megtörténjen.

A vándorgyűlés utolsó, szombati napján előadást tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is. Parragh László kifejtette, gazdasági szemléletváltás történt 2010-ben, amelynek nagyon fontos eleme az volt, hogy hasonló gondolkodású lett, "azonos irányban indult el" a jegybank és a kormány.

A régóta húzódó strukturális reformok elindítása és részben véghezvitele, így például az egykulcsos adó és a teljesítményközpontú adórendszer bevezetése, valamint a foglalkoztatás szabályainak átalakítása nagyon fontos lépés volt ebben a szemléletváltásban - fogalmazott a kamara elnöke.

Hozzátette, a pozitívumok ellenére nem történt meg a felsőoktatás átalakítása, "a felszínét kapirgáljuk" a felnőttképzés átalakításának, kis túlzással semmi sem történt a kutatás-fejlesztés és innováció átalakításában, illetve nagy jelentőséggel bírna a gazdaságszervezés felerősítése is.

Baranyay László, az Európai Beruházási Bank alelnöke előadásában ismertetve a bank feladatait és működését elmondta, a következő időszakban a finanszírozás lehetőségeinek anyagi korlátai nincsenek, tehát a megfelelően előkészített projektek finanszírozása megvalósítható.

Kovács Árpád, a szervező Magyar Közgazdasági Társaság elnöke zárszavában elmondta, jövőre Miskolc ad otthont a sorrendben 53. Közgazdász-vándorgyűlésnek.