A bevételek 2012-höz képest 6,1, a kiadások 6,4 százalékkal növekedtek.

A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján, 2013 végén 23 068 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.

A negyedik negyedévben a kormányzati szektor bevétele 3 846,8 milliárd, kiadása 3 936,0 milliárd, hiánya 89,2 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka volt. Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 7,7százalékkal a kiadások 4,0 százalékkal növekedtek.

A kormányzati szektor adóssága, az MNB adatai alapján, 2013 végén 23 068 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.

A negyedik negyedévben a kormányzati szektor bevétele 3846,8 milliárd, kiadása 3936,0 milliárd, hiánya 89,2 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka volt. Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 7,7százalékkal a kiadások 4,0 százalékkal növekedtek.

A kormányzati bevételek emelkedése az egyéb bevételek 23,9 százalékos, a társadalombiztosítási hozzájárulások 7,5 százalékos, valamint a termelési és importadók 4,0 százalékos - utóbbiból az áfa 0,9 százalékos - emelkedésének tulajdonítható. A tőkeadók 7,1 százalékkal, a jövedelemadók 0,7 százalékkal csökkentek a tavalyi év utolsó negyedévében.

A negyedik negyedévi kiadásoknál a felhalmozási kiadások 8,4 százalékkal, a folyó termelőfelhasználás 8,1, a munkavállalói jövedelem 7,7, az egyéb kiadások 1,9 és a kamatok 1,4 százalékkal emelkedtek, míg a pénzbeni társadalmi juttatásoknál 0,8 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

A tavalyi év egészében az egyéb bevételek 17,1 százalékkal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 4,6, a termelési és importadók 4,5 százalékkal - ebből az áfa 2,3 százalékkal -, a jövedelemadók pedig 1,9 százalékkal emelkedtek, a tőkeadók pedig 3,6 százalékkal csökkentek. Az egyéb bevételek nagymértékű növekedését a KSH magyarázata szerint az elektronikus útdíjból származó bevétel, a nagyarányú uniós bevételek és az EU-s finanszírozás elszámolásának változása okozta.

A 2013-as kiadások emelkedésében a felhalmozási kiadások 17,7 százalékos bővülése játszotta a legnagyobb szerepet, amelyhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, az egyéb középületek, közterületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá.

A felhalmozási kiadások mellett a folyó termelőfelhasználás 9,1 százalékkal az egyéb kiadások 8,5, a munkavállalói jövedelem 5,8, a kamatok 4,8 és a pénzbeni társadalmi juttatások 2,4 százalékkal emelkedtek. Az egyéb kiadásoknál az uniós többletbevételekből eredő kifizetések, valamint az EU-s pénzügyi korrekció, a pénzbeni társadalmi juttatásoknál a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 7,4 százalékos bővülése játszotta a legnagyobb szerepet.