A kiszámíthatatlan környezet az elsődleges oka annak, hogy egyre többen és egyre tovább halasztják a gyermekvállalást - közölte a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója. Spéder Zsolt előadásában kifejtette: Magyarországon alacsony a termékenységi ráta, majdnem minden második tervezett gyermek nem születik meg. Ugyanakkor jellemzően nem csak kevesebb gyermek születik, hanem az első gyermek megszületése is későbbi életkorra tolódik. Spéder Zsolt szerint a halasztás lehet tudatos, de lehet alkalmazkodás is a körülményekhez, és a szakértő szerint, csak akkor várható változás, ha ehhez a kiszámíthatatlansághoz valamennyire hozzászokik a társadalom.

"Abban reménykedik az ember, hogy a piaci dinamizmus, ha nem is csökken, de megszokottá válik, nyilván egy idő után a kiszámíthatatlansághoz is hozzá lehet szokni és ilyen körülmények között tervezünk" - fogalmazott a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója. Úgy véli: "ha a társadalompolitika is kiszámítható marad, akkor kialakulhat egy újfajta rendje a családalapításnak."

Vaskovics László, a Bambergi Egyetem tanára arról számolt be, hogy kutatásai szerint egyre jobban polarizálódik a család, egyre több fiatal hagyja el későn a családi házat és így vállal később gyermeket is, a családi kötődések viszont erősödtek a különböző generációk között. Emellett nő azok száma, akiket nem a biológiai szülője nevel, emiatt a vérrokonság jelentősége csökken, és a hagyományos családforma mellett továbbiak is megjelennek, például az élettársi közösség, vagy az egyszülős család.

Cornelia Muresan, a Babes-Bolyai Egyetem tanára arról beszélt, hogy egyre több időt töltünk az iskolapadban, ami meghatározza az első gyermekvállalás idejét is. Jellemzően a tanulás ideje alatti szülés miatt nő a tanulmányok abbahagyásának kockázata, ezért mostanra jellemzőbb, hogy tudatosabbak a fiatalok és a tanulmányok befejezése utánra tervezik a családalapítást.