Az IMF szakértőinek vitaindító anyaga szerint a közös költségvetéssel ki lehetne küszöbölni azokat a gyengeségeket, amelyek az európai adósságválság kialakulását segítették. A közös költségvetésből finanszírozni lehetne különböző közszolgáltatásokat vagy infrastrukturális fejlesztéseket, és az egységes rendszer védőhálót is jelentene a válság sújtotta országoknak.

Az írás szerint állandó bevételi forrásokat kellene kijelölni a közös költségvetés számára. A vitaanyag készítői is elismerik, hogy ez és a hasonló javaslatok jóval merészebbek, mint amit az európai vezetők most elfogadhatónak tartanak. Komoly politikai és jogi akadályok vannak, és biztosan csökkenne a tagországok szuverenitása is, mert pénzt és jogköröket kellene átadniuk közös uniós intézményeknek.

Az IMF szakértői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy csak a közös intézményi keretek megerősítésével készülhetnek fel az eurózóna tagjai jobban a következő válságra. Mivel ez bonyolult kérdés, a vitaanyag készítői szerint nem lesz döntés egyik napról a másikra, de már most el kell kezdeni megvitatni az ötletet. Az erősebb pénzügyi integráció menetrendjének elkészítése növelné a bizalmat az eurózóna iránt, és megkönnyítené a mostani válságkezelést is.

A szakértők számításai szerint a közös költségvetés az eurózóna tagállamainak összesített éves GDP-jének 2,5 százalékát, azaz 200 milliárd eurót tehetne ki. Franciaország már tett javaslatot egy eurózónás költségvetésre, de konkrét számokat nem mondtak. Németország nem lelkesedik az ötletért, egyes utalások szerint nem egyezne bele semmilyen közös költségvetésbe, amelynek összege meghaladná a 10-15 milliárd eurót.

Németországnak és a gazdagabb tagállamoknak az a félelmük, hogy egy közös költségvetés egyszerű transzferuniót jelentene, ahol a gazdag tagok finanszíroznák a szegényebbek kiadásait. A németek szerint egy ilyen rendszer arra csábítaná a szegényebb országokat, hogy odázzák el a különböző fájdalmas gazdasági reformintézkedések bevezetését is. Az IMF szerint erre az jelentene megoldást, hogy szigorú szabályokhoz és ellenőrzési mechanizmusokhoz kötnék, hogy a javasolt költségvetésből melyik ország és mire kapna pénzt.