A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a közzétett összegző javaslat csak az intézkedés lényegi elemeit tartalmazza, és az EU túlzottdeficit-eljárása alóli kikerüléssel, illetve az arányos közteherviseléssel indokolják az új adó bevezetését.

A munkapéldány szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Az adó mértéke sávosan emelkedik: egymilliárd forint alatt nem kell fizetni. Az 1 és 5 milliárd forint közötti részre 1 százalékot, az 5 és 10 milliárd forint közötti részre 10 százalékot, az ezt meghaladó részre pedig 20 százalék adót kellene leróni.

Mindenkinek borzasztóan fog fájni - ez volt az első reakciója a Magyar Reklámszövetség médiaszektorért felelős alelnökének. Hivatal Péter az InfoRádiónak azt mondta, hogy az elmúlt években kevesebb, mint a felére visszaesett reklámköltések miatt az új adó a közepes vállalkozásoknak is komoly gondot okozhat.

A Magyar Reklámszövetség alelnöke szerint ezt a helyzetet minden érintett szereplőnek elemeznie kell. Hivatal Péter nem tartja kizártnak, hogy emiatt egyes külföldi médiavállalkozások kivonulnak Magyarországról.

Bár a gazdaság minden szegmense panaszkodhat, a reklámipar különösen megsínylette ezt a válságot, itt talán még kevesebb pénz van, mint más iparágakban. Önmagában is eléggé küszködünk - mondta az alelnök.

A tárca közlése szerint a kabinet a törvényjavaslat végleges szövegéről a soron következő kormányülésen dönt. Ezután nyújtják be az előterjesztést az Országgyűlésnek. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a reklámadó maximum tízmilliárd forintos adóbevételt jelentene a költségvetésnek.