A Közös Akciótervnek nevezett programot csütörtökön jelentette be Londonban Sir Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke.

A 2013-2014-re szóló támogatási program juttatásaiból Magyarország mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Észtország, Macedónia, Koszovó, Lettország, Litvánia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia részesülhet.

Ezek az országok fontos költségvetési és folyómérleg-kiigazításokat hajtottak végre, növelték a hazai megtakarításokat és javították a bankok mérleghelyzetét, ám változatlanul jelentős kihívásokkal - köztük az euróövezeti problémák folyamatosan átszűrődő hatásaival - kénytelenek szembenézni. A gazdasági növekedés újraindítása és konszolidálása alapvető fontosságú ezekben az országokban ahhoz, hogy közelíthessék életszínvonalukat a fejlettebb EU-gazdaságokéhoz - hangsúlyozza a támogatási programot bejelentő csütörtöki EBRD-közlemény.

Az ismertetés szerint a meghatározott keretösszegből a legnagyobb rész, minimum 20 milliárd euró az EIB-re jut. A Világbank hozzávetőleg 6,5 milliárd euróval, az EBRD 4 milliárd euróval veszi ki részét a támogatási programból.

Sir Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke a program indulását bejelentve közölte: a világ figyelme Nyugat-Európa problémáira összpontosul, de nem szabad elhanyagolni Európa felzárkózó gazdaságainak jogos igényeit sem, mivel ez a térség nagyon sok erőfeszítést tett a gazdasági-pénzügyi integrációért.

Sir Suma szerint az EU új tagországai és a belépésre pályázó térségi országok ismét olyan problémáktól szenvednek, amelyek kialakulásáért jórészt nem őket terheli a felelősség. Az EBRD partnerintézményeivel együtt azon lesz, hogy az integrációért ezen országok által hozott áldozatok ne bizonyuljanak hiábavalónak - tette hozzá az EBRD elnöke.

Az ismertetés szerint az új program a 2009-2010-ben sikerrel végrehajtott előző közös akcióterv mintájára készült. Az akkori program alapján a három nemzetközi pénzintézet összesen 24,5 milliárd eurós keretet állított össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek stabilitásának és a likviditási válság által érintett térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.

A csütörtökön bejelentett új program azonban több pontban különbözik az előzőtől. Most ugyanis a finanszírozások elsődleges célja a növekedés elősegítése a gazdasági szerkezetátalakítás támogatásával és a hosszú távú versenyképesség erősítésével. Ennek érdekében a programban részes gazdaságok számára a pénzintézetek javítani kívánják a hozzáférést a hosszú lejáratú hitelekhez, exportfinanszírozási forrásokat mozgósítanak és segítik a gazdaságpolitikai reformokat.