Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének igazgatója szerint egymillió új munkahely csak hosszú távon hozható létre Magyarországon.

"Akkor lehet egymillió új munkahely, ha megteremtjük az ahhoz szükséges feltételeket. Ez nagyon hosszú távon, kemény munkával, nemzetközi tapasztalatok és hazai kutatási eredmények felhasználásával érhető el" - mondta Fazekas Károly az MTI-nek szombaton Pécsen, a Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlésének szünetében.

Az igazgató az előadásában egyebek között arról beszélt, hogy Magyarországon a 15-64 éves korú lakosság foglalkoztatási rátája 9,1 százalékponttal marad el az európai átlagtól, de az ország további egymillió ember foglalkoztatásával az európai élmezőnybe kerülne.

Fazekas Károly kutatási eredményekre, gyakorlati tapasztalatokra utalva azt mondta, az országok hosszú távú fejlődését a tudás, az oktatás eredményessége határozza meg. Ez utóbbi eredményességét pedig nagy mértékben befolyásolják a kora gyermekkori tapasztalatok, hatások. Ezek a hatások az élet egészére is rendkívül meghatározóak.

"Magyarországon egyre nagyobb azon gyerekek aránya, akik hátrányos helyzetű térségekben és családokban nevelkednek. Ha a most megszülető nemzedéket 16-25 év múlva be akarjuk vezetni a munka világába, az oktatásban fel kell őket készíteni az ehhez szükséges követelményrendszerre" - mondta.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy XXI. századi versenyképes gazdaságban csak versenyképes tudással lehet munkához jutni. Az olyan alapkompetenciák, mint az írás, olvasás és számolás mellett nélkülözhetetlen a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a jó kommunikációs, illetve egyebek mellett az együttműködési készség is.

Oszkó: Nem járt sikerrel a fogyasztásélénkítés alapú gazdaságpolitika

Oszkó Péter szerint a jövő évi büdzsé kormányzati előterjesztéséből annak beismerése látszik, hogy nem járt sikerrel az a kísérlet, amely a fogyasztásélénkítés alapú gazdaságpolitika visszahozatalát célozta a 2000-es évek elejéről.

A volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója a vándorgyűlésén úgy fogalmazott, a kormány lemondott a fogyasztásélénkítés eszközéről, kísérlete azonban drága volt, tulajdonképpen a magán-nyugdíjpénztári vagyonba került.

Oszkó Péter szerint ez óriási korrekciós igényben jelenik meg jövőre, amelyre az elmúlt két évtizedben ritkán volt példa, s amely a bevételi oldalon meghaladhatja a GDP 2 százalékát. Úgy vélte: a költségvetési korrekció ráadásul sok ponton kritizálható adómodellre épül, szélsőségesen aránytalan adóteher-eloszlást eredményez, hátráltatja az alacsony jövedelemkategóriában történő foglalkoztatást. "Sikerült elérni, hogy európai összehasonlításban Magyarországon legyen a legkedvezőtlenebb adóék, a legrosszabb adóterhelés" - fogalmazott a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.

Megjegyezte: a korrekció szerencsétlen, bizonyos összefüggéseket nem átlátó, nem követő gazdasági és adópolitikára épült, hozzá pedig olyan jövedelempolitika társul, amely megint csak nem segíti a foglalkoztatási feszültségek kezelését.

Oszkó Péter szerint a kormányzati gazdaságpolitika "háborús hangulatban" fogant, a gazdasági racionalitások helyett inkább csak az ellenségeket keresi, viszont hiányzik belőle a stratégiai tervezés és a távolba látás képessége.