Infostart.hu
eur:
376.16
usd:
319.25
bux:
126881.94
2026. február 25. szerda Géza

Így takarékoskodnak a magyarok

Jellemzően banki betétekben és egyszerűbb megtakarítási formákban tartják az emberek a félretett pénzüket, és bár gondolat szintjén megjelenik a hosszabb távú öngondoskodás, mégsem tesznek egyelőre többet - mondta a Money and More pénzügyi tanácsadó vezérigazgatója. Bunghardt Csaba szerint ezt mutatja az is, hogy csökken az életbiztosítások állománya.

A lakossági megtakarítások növekedése, az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság előtérbe kerülése egyelőre nem tükröződik a biztosítók életbiztosítási díjbevételein, sőt, a legfrissebb adatok szerint miközben növekszik a lakossági megtakarítási kedv, csökkennek az ilyen díjbevételek. Az egyik legnagyobb hazai független pénzügyi tanácsadó cég, a Money & More szerint a pénzügyi válság következtében megrendült bizalom helyreállásával javulhat a magyarországi alulbiztosítottsági helyzet és a tartós, hosszú távú megtakarítási formák között ismét növekedhet az életbiztosítások szerepe.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) friss adatai szerint tovább zsugorodtak az életbiztosítási díjbevételek az idei első negyedévben: a biztosítókhoz 114,1 milliárd forint folyt be, ami több mint 3 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. "Úgy tűnik, hogy csak lassan tér vissza az ügyfelek bizalma az életbiztosítások, a biztosító társaságok iránt, hiszen folytatódik a biztosítások számának csökkenése, de legjobb esetben is csak stagnálása, amit a pénzügyi válság kezdete óta tapasztalunk" - mondta Bunghardt Csaba vezérigazgató.

Az ügyfelek körében ugyanakkor jól megfigyelhető a pénzügyi tudatosság erősödése, ami az egyéb megtakarítási termékek népszerűségének növekedésében is tetten érhető. "A Money & More szerint manapság kiemelten fontos a pénzügyi szemléletváltás előremozdítása, ami az ügyfélközpontú és hosszú távú pénzügyi tervezést jelenti elsősorban" - emelte ki a vezérigazgató.

Az életbiztosítások relatív alacsony száma egyébként egész Európára jellemző, miközben az elöregedő társadalmakban egyre nagyobb az igény és a szükség az élet- és betegbiztosítások iránt. Egy nemrégiben közzétett kutatás szerint Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Ausztriában, Svédországban, Svájcban, illetve Lengyelországban a megkérdezettek mindössze 11 százaléka vélte úgy, hogy megfelelő anyagi biztonsággal rendelkezik a családja arra az esetre, ha mint családfenntartó, esetleg munkanélkülivé válna, súlyos betegségben betegedne meg, illetve hirtelen meghalna. Ráadásul a megkérdezettek mindössze 26 százaléka vélte úgy, hogy a családfenntartó elhalálozása esetén az állam képes lenne a korábbi időszakhoz hasonló ellátást biztosítani a hátramaradottaknak.

"A pénzügyi válság egyik fontos pozitív hatása, hogy ráirányította a figyelmet a megtakarítások fontosságára. Az életbiztosítások pedig, az egyéb más megtakarítási konstrukciókkal együtt fontos pillérei lehetnek egy család anyagi biztonságának, amit hosszú távra szóló, tudatos pénzügyi tervezéssel lehet megalapozni" - közölte a vezérigazgató.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Ukrajna készül, ezért katonákat és védelmi eszközöket telepítünk az energetikai infrastruktúra védelmére

A Védelmi Tanács ülése után számolt be a friss döntésekről a miniszterelnök, miután olyan jelzéseket kapott, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

A klímaváltozás üteme a tudomány szerint rég nem kérdés, a valódi gond az, hogy a politikai válaszok gyakran egy „alternatív valóságban” születnek – erről beszélt a Planet Budapest 2026-on Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Szerinte a másfél fokos cél tartása már irreális, így az alkalmazkodás kerül a középpontba, miközben a globális energiafelhasználásban nem látszik érdemi szerkezetváltás, és a nehézipar dekarbonizációja továbbra is megoldatlan. Az agráriumban a következmények már kézzelfoghatók: Kovács Gergely Péter szerint az aszály nálunk nem kivétel, hanem új átlag, Hadászi László pedig drasztikus technológiai váltásról beszélt a földeken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×