A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemző stábja a minap Budapesten járt, és magánszektorban tevékenykedő közgazdászokkal, alapkezelőkkel, szakminisztériumi illetékesekkel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel és elemzőkkel találkozott.

A látogatásról csütörtökön Londonban kiadott összegzés szerint a ház szakértői által tapasztalt helyi többségi vélemény az, hogy a "rázós start" és az "ismételt kommunikációs bakik" után a kormány most már "érti" a költségvetési fegyelemről és az adósságcsökkentés szükségéről szóló koherens üzenetek megfogalmazásának fontosságát.

A meghirdetett reformok minden szükséges területre kiterjednek, és a kormánynak olyan széles parlamenti többsége van, hogy a végrehajtás "csak politikai akarat kérdése" - áll a Morgan Stanley csütörtöki londoni elemzésében.

A ház szakértői ugyanakkor - éppen a konszolidációs intézkedésekből eredően - növekedési kockázatokat is látnak. A Morgan Stanley számításai szerint a konvergencia-programban 2012-re a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 2 százalékának megfelelő költségvetési szigorítás mutatkozik. Ellensúlyozó tényezőt jelentenek egyes adócsökkentések, ám a cég szerint ezek elsősorban a tehetősebb háztartásoknak kedveznek, amelyek fogyasztási határhajlandósága alacsonyabb.

(A fogyasztási határhajlandóság gazdaságtani meghatározása azt jelöli, hogy adott jövedelemmódosulás tipikusan milyen mértékben befolyásolja a különböző jövedelmi kategóriákba tartozó társadalmi csoportok fogyasztási kiadásait.)

A Morgan Stanley elemzői szerint megállapítható, hogy a költségvetési alapállás jövőre összességében restriktívvé válik. Az elmúlt évek európai tapasztalatai egyértelmű negatív korrelációt mutatnak a költségvetési alapállás és a gazdasági növekedés között: a költségvetésüket feszesebbre vonó országok gazdasági növekedése általában kisebb mértékű, "a keynesi szabványnak megfelelően".

A magyar kormány azt valószínűsíti, hogy a háztartási fogyasztás az idén 3,1 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal emelkedik, a gazdasági növekedés pedig 3,1, illetve 3 százalékos lesz.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint e számok egyike sem teljesíthetetlen, de a kockázatok egyértelműen lefelé hatnak. A ház vélekedése szerint ha a növekedési ütem csalódást keltőnek bizonyul, akkor könnyen elképzelhető, hogy a kormány a legnépszerűtlenebb reformelemek felülvizsgálata mellett dönt, vagy más területeken lazítja a kiadási politikát.

A Morgan Stanley elemzői közölték: budapesti megbeszéléseik alapján az az átfogó benyomásuk keletkezett, hogy a tervekbe nincs beépítve elégséges mértékben a takarékossági intézkedések negatív növekedési visszahatási kockázata.

A pénzügypolitikáról folytatott budapesti tárgyalásaikon a helyi megfigyelők részéről "széleskörű egyetértés" mutatkozott a Morgan Stanley azon nézetével, hogy a magyar jegybank nemrégiben kiadott inflációs előrejelzése "túl enyhe".

Az általános vélemény szerint a legvalószínűbb az alapkamat tartása a jelenlegi szinten, bár a Morgan Stanley továbbra is úgy véli, hogy az idei MNB-kamatemelés esélye még mindig nagyobb, mint a kamatcsökkentésé - áll az elemzésben.

A ház elemzői úgy tapasztalták, hogy a jegybank elnökére nehezedő nyomás enyhült az utóbbi hónapokban, és javultak a kormány és az MNB kapcsolatai, "igaz, hogy alacsony szintről".

A magyarországi szerkezeti reformokról az utóbbi napokban - szintén budapesti tájékozódó látogatások alapján - több más nagy londoni ház is összességében kedvező véleményeket közölt, a kockázatok megemlítésével együtt is.