Infostart.hu
eur:
356.48
usd:
311.88
bux:
142690.59
2026. július 13. hétfő Jenő

Simor: hat százalékos alapkamat szükséges az inflációs cél eléréséhez

A három százalékos inflációs cél 2012 végére érhető el, ehhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi hat százalékos alapkamat fenntartására - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a hétfői budapesti tájékoztatón.

A monetáris tanács egyhangúlag támogatta az alapkamat tartását - jelezte az MNB elnöke. Hozzátette: a tanács előtt összesen egy javaslat volt.

Kérdésre válaszolva - utalva a pénteki sikeres dollárkötvény kibocsátásra - Simor András elmondta: a tanács döntését nem az ország jelenlegi kockázati megítélése befolyásolta, hanem az inflációs előrejelzés. Hangsúlyozta azt is, a monetáris tanács csak Magyarország kockázati megítélésének tartós változására reagál.

Idén az infláció jelentősen meghaladhatja a három százalékot - közölte a jegybank elnöke. Az MNB stábja által összeállított új inflációs alappálya pontos mértéket nem rögzít, a legyezőábra szerint a februári 4,1 százalékos 12 havi infláció a jövőben lassan lefelé mozog, és 2012-végére közelít a három százalékhoz.

Az MNB elnöke elmondta: a március 30-án megjelenő megújuló inflációs jelentésben az inflációs cél eléréséhez szükséges kamatpálya felrajzolása kerül a középpontba. Hozzátette: a korábbi inflációs jelentés azt mutatta be, hogy változatlan monetáris feltételek (változatlan kamat és euró/forint árfolyam) mellett mi történne a gazdasággal.

A monetáris politikai döntéshozatal szempontjából az új inflációs jelentésben nem az infláció előrejelzése lesz a legfontosabb, hanem az inflációs cél eléréséhez szükséges kamatpálya - hangsúlyozta a jegybank elnöke.

Kérdésekre válaszolva a tájékoztatón Simor András közölte: nagyobb költségsokkok idén várhatók, jövőre a költségsokkok kevésbé "gyűrűzhetnek be", hatva az inflációra.

"Bár eddig kevés időt töltöttünk együtt és az új összetételű tanács pillanatnyilag még csak hat tagú, véleményem szerint az a monetáris tanácstag aki felesküszik az Alkotmányra és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényre, annak azokat a célokat kell követnie, amelyeket az említett jogszabályok a monetáris tanács számára kijelölnek. Ezért nagy konfliktusokra a tanácsban nem számítok, miközben időközönként nyilván egyes kérdésekben másként látjuk a világot, (...) de alapvető kérdésekben nem lehet közöttünk különbség" - felelte az új összetételű tanáccsal kapcsolatos kérdésre az MNB elnöke.

A Széll Kálmán-tervről kérdezőnek válaszolva közölte: "bennfentes információkkal" nem rendelkezik a jegybank, a költségvetési kiigazítás során meghirdetett célok ismertek, de nem tudható pontosan, hogy a kormány milyen intézkedésekkel kívánja elérni azokat.

Arra a felvetésre, hogy esetleg az új Alkotmányban rögzítenék, Magyarország fizetőeszköze a forint, Simor azt válaszolta: ez nem a jegybankelnök kompetenciája.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Az utóbbi években Szeged lakóingatlan-piaca – Debrecen és Győr mellett – elsősorban az ide települő nagyobb gyárak, mint például a kínai BYD miatt kapott kiemelt figyelmet. A lakásárak azonban nemcsak az ipari központok megjelenése okán nőttek nagyot: az országosan jellemző hatások itt is érvényesültek, az Otthon Start Program és a különböző állami támogatások hajtották a keresletet, miközben az új kínálat itt is relatíve alacsony maradt. Az új építésű ingatlanok fejlesztése a bizonytalanságok közepette, és részben a szigorú helyi szabályozás miatt akadozik, de a városvezetésnek sem érdeke a helyenként hiányos infrastruktúrát gigalakóparkokkal terhelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×