Bunna Gyula, a PwC igazgatója a jelentést ismertetve csütörtökön elmondta: a nem-teljesítő (legalább 90 napos késedelemben lévő) hitelek aránya Magyarországon a 2.500 milliárd forint értékű lakossági jelzáloghitel-állományon belül tavaly decemberre 6,3 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 2,6-ról, az összes lakossági hitelen belül pedig a 2008. decemberi 3,1-ről 2010 márciusára 8,1 százalékra nőtt.

Az igazgató szerint, figyelembe véve, hogy az emberek a munkanélkülivé válás után még 6-8 hónapig a családi tartalékból fizetni tudják a törlesztőrészleteket, a munkanélküliségi adatok alapján a nem teljesítő hitelek az év végéig még növekednek, és arányuk várhatóan 10 százalék alatt tetőzik, feltéve, hogy a mostani makrotrendek kitartanak.

A nem teljesítő hitelek jelentette problémák megoldására számos, a gyakorlatban is működőképesnek bizonyult nemzetközi példát találni. Ezek közös vonása, hogy mindenhol az állam vállalta a kezdeményező szerepet, a modell nem volt profitérdekeltségű, a résztvevő felek érdekei és a társadalmi érdekek egyensúlyban voltak, a szabályok pedig transzparensek és piackonformak.