Azt állapította meg Steffen Bukold, a hamburgi EnergyComment intézet igazgatója, hogy a pénzügyi spekulánsok az üzemanyagok minden literét 14 centtel drágítják.
Tovább számolva: a többletköltség azokra a német háztartásokra, amelyek autóval bírnak, összesen ötmilliárd eurós terhet ró évente. Ez világviszonylatban, a tanulmány szerint, napi 733 millió, évi 267 euróval fejeli meg az üzemanyagárakat.
Bukold kétféle spekulációs típust különböztet meg az olajpiacon: egyik a hedge fund-nak nevezett kockázatcsökkenető alapok működése, amelyek az egy-két hónapos drágulási hullámokért felelősek, és nyolc-tizenkét dollárnyi pluszt írnak hozzá a nyersolajárhoz.
A hosszabb távú drágító akciókért a nagyobb befektetési alapok, a bankok és ugyancsak a már említett hedgefund-ok felelősek. Ezeknek az intézményeknek a spekulációi 17-23 dollárral is megemelhetik a nyersolaj hordónkénti árát - írja a tanulmány.
A szakértő arra figyelmeztet, hogy a világszerte tapasztalható gazdasági fellendülés miatt hamarosan akár a két eurót is elérheti egy liter benzin vagy dízelolaj ára, a nyersolaj pedig 150 dollárba is kerülhet hordónként.
Hetvenedik születésnapja alkalmából „megbocsátott” Angela Merkelnek Friedrich Merz