eur:
399.97
usd:
364.93
bux:
74186.25
2024. október 9. szerda Dénes

Oszkó Péter: a jövő év második felétől növekedhet a gazdaság

A kormány óvatos előrejelzése alapján legkorábban 2010 második felében fordulhat növekedő pályára a gazdaság, ugyanakkor az év egészében még 0,9 százalékos GDP visszaesés várható elsősorban a 2009-ben meghozott fiskális kiigazító intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt hatása miatt - mondta a pénzügyminiszter a 2010-es költségvetési javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában kedden, az Országgyűlésben.

Napirend előtt az ülést vezető Fideszes Lezsák Sándor október 6-a kapcsán emlékezett az aradi vértanúkra, akik előtt a jelenlévő képviselők egyperces néma felállással is tisztelegtek. 9 órakor a Parlament előtt Sólyom László államfő, Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla szocialista házelnök, 8 órakor a Batthyány örökmécsesnél Navracsics Tibor Fideszes frakcióvezető, Pelczné Gáll Ildikó parlamenti alelnök és Répássy Róbert frakcióigazgató emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett vezetőire és az első felelős magyar kormány vértanúhalált halt miniszterelnökére.

Miután a 2010-es költségvetést beterjesztő pénzügyminiszter nem volt benn az ülésteremben, technikai szünet következett, majd ezt követően mondta el Oszkó Péter expozéját.

Az államháztartás hiánya jövőre a GDP 3,8 százalékára csökkenhet; a nemzeti össztermék nominális szinten nem változik, reálértéken 0,9 százalékkal csökken. Az infláció - a tervezet alapján - 4,1 százalék lesz - mondta a pénzügyminiszter.

A kormány azzal számol, hogy a 2010-es költségvetésben 400 milliárd forinttal kevesebb lesz a bevétel. Így ekkora megtakarításra van szükség - tette hozzá. Ennek a felét a központi költségvetésből állják. A másik felét az önkormányzati 120 (nettó 85-90) milliárd forintos, illetve a közösségi közlekedést érintő 40 milliárd forintos forráskivonásból fedezik. Több támogatásban részesül 2010-ben a közbiztonság, a foglalkoztatás és az egészségügy.

A kiadások befagyasztásán túl mínuszt jelent a járulékcsökkentés is, vagyis a bérköltségre kevesebb kell az intézményeknek. A jövő évi számokban megjelenik a kormány korábbi intézkedéseinek hatása, a jóléti kiadásokat mérsékli a családi pótlék és egyes szociális támogatások befagyasztása, a nyugdíjindexálás változása, a szigorított lakástámogatási rendszer, és a 13. havi nyugdíj megszüntetése.

Csaknem 156 milliárd forintot takarítanak meg a társadalombiztosítást és a szociális ellátást érintő módosításokkal, az oktatás hozzávetőleg 130 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat. A lakossági energia támogatására 55 milliárd forinttal szánnak kevesebbet mint az idén, a lakástámogatásra 48 milliárd, a nyugdíjakra pedig 80 milliárddal fordítanak kevesebbet jövőre.

Nagy érvágást szenved el a környezetvédelem, amire mintegy 85 milliárddal jut kevesebb. Jóval kevesebb jut a mezőgazdaságra, bányászatra, iparra és energiára.

Eredmények

A költségvetést előterjesztő pénzügyminiszter hosszasan sorolta az elmúlt félévben megtett intézkedéseket és annak hatásait. Hozzátette: a gazdasági válság jövőre sem múlik el, de a stabil pénzügypolitikának köszönhetően 2010-ben Magyarország beléphet az euró előszobájának tekinthető ERM II-be. Megjegyzendő, hogy az előző pénzügyminiszter, Veres János egy évvel ezelőtt ugyanezt mondta, tehát erre az évre várta a döntést.

Oszkó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy nincs szükség a gyermekétkeztetés támogatásával összefüggő riogatásra, mert az erre szánandó pénz a költségvetési vitában alakul majd ki.

A pénzügyi tárca vezetője közvetett módon a 2010-es választásokra is utalt, amikor azt mondta, hogy a jelen kormányzati intézkedések és a világgazdasági folyamatok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, ehhez nem kell az új kormánynak tennie semmit.

A költségvetés 79 milliárd forintban stabilitási tartalékot határoz meg, 50 milliárd forint pedig a kamatok változása miatt tesznek félre.

Oszkó Péter kiemelte azt, amiről múlt héten már a kancelláriaminiszter is beszélt az InfoRádióban, hogy a büdzsében rendelkezésre áll az európai uniós támogatás igénybevételéhez szükséges magyar társfinanszírozás, így 2010-ben összességében 900 milliárd forint brüsszeli fejlesztési pénz lesz.

A költségvetési vitában először szólal fel a Költségvetési Tanács elnöke, Kopits György, valamint a magyar Országgyűlésben délután fél 4 után először kap szót jobbikos képviselő is, az EP-képviselő Morvai Krisztina és Szegedi Csanád.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az Európai Parlamentben: azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak

Orbán Viktor az Európai Parlamentben: azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak

Kedden két órán át állta az újságírói kérdések özönét Orbán Viktor miniszterelnök, szerdán pedig az Európai Parlament plenáris vitájának részeként mutatja be Magyarország mint az EU soros elnöke féléves elnöki programját a strasbourgi EP-ülésteremben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.09. szerda, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Orbán Viktor ébresztőt fújna Európának, von der Leyen kőkeményen kritizálta a magyar kormányt

Orbán Viktor ébresztőt fújna Európának, von der Leyen kőkeményen kritizálta a magyar kormányt

Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökség programbeszédében a versenyképesség növelését, a szabályozások egyszerűsítését és a tagállamok közötti együttműködés erősítését hangsúlyozta az Európai Parlament előtt. Kijelentette, hogy a magyar elnökség novemberben új versenyképességi paktumot mutat be, és kiemelte, hogy az EU ipari kapacitásainak megtartása, a magas energiaárak kezelése és a zöld átállás megalapozása kulcsfontosságú. A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök a schengeni rendszer összeomlásától óvott, és az unió határain kívül kialakítandó menekültügyi hotspotokat javasolta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erősen kritizálta a magyar miniszterelnök kijelentéseit és a kormány intézkedéseit, álszentséggel vádolva a kabinetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×