Felminősítette az OTP részvényeket a Cheuvreux elemzője, Marion Swoboda, aki hasonló ajánlást fogalmazott meg a Raiffeisen részvényeire is, itt 52 euró lett az új célár.

A szakértő kiemelte, hogy ez a két pénzintézet rendelkezik a legnagyobb kitettséggel a komoly növekedési lehetőségekkel kecsegtető piacok, mint Ukrajna vagy Románia irányába. Emellett az is mellettük szól, hogy a szektortársakhoz képest alulértékeltek.

A Cheuvreux elemzői jelentősen megemelték a globális GDP növekedési várakozásukat, ezzel párhuzamosan pedig a Közép-Kelet-Európai régióban is felfelé módosították a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisukat. A szakemberek szerint közép távon a régió a GDP növekedés tekintetében jelentősen felülteljesítheti Nyugat-Európát.

Ez pedig fellendítheti a banki hitelkihelyezéseket, továbbá fékezheti a nem teljesítő hitelek arányának (NPL) növekedését, ami pedig csökkenő céltartalék-képzésen keresztül a profitabilitás javulását eredményezheti. Az elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a piaci környezet 2010-ben még kihívásokkal teli lehet.

A Cheuvreux elemzője kiemelte, hogy mindkét bank tőkehelyzete megfelelő, egyiknek sincs szüksége rövid távon pótlólagos tőkebevonásra. Ez mindenképpen pozitív, hiszen tegnap az Erstével kapcsolatban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy közel másfél milliárd eurós tőkeemelést tervez.

Emelt a Nomura is

5.800 forintról 6.400 forintra emelte ma reggeli elemzésében az
OTP-részvényekre adott célárfolyamát a Nomura, amelynek elemzői 64 oldalas elemzést publikáltak a régiós (EMEA) bankszektorróle.

Bár az EPS várakozások nem változtak (2009: 564 Ft, 2010: 592 Ft, 2011: 736 Ft), a célárfolyam alapján Maciej Szczesny továbbra is vételre ajánlja a magyar bankpapírt.

A szektor egészéről a szakértők úgy vélik, hogy a következő 12 hónapban a profitabilitást továbbra is a marzsok, illetve a hitelkockázat fogja meghatározni. A kemény kamatcsökkentések után a Nomura arra számít, hogy a bankok tartósan alacsony kamatkörnyezetben működnek majd, de a rosszhitel-arányok (NPL) még nem tetőztek szerinte.

A problémák forrása a jövőben már nem a refinanszírozás, hanem a hitelfelárak emelkedése, illetve a nyomott makrokörnyezet lehet. Ezek a kellemetlenségek valószínűleg nem lesznek annyira intenzívek, mint eddig, de időben erősen kitolódhatnak. Az elemzés legfontosabb megállapítása, hogy a befektetési bank az eddiginél sokkal pozitívabban látja a lengyel és sokkal negatívabban a török bankok jövőjét.