Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Miért nem vágott kamatot a jegybank?

Az elmúlt hónapokban a Magyarországgal kapcsolatos kockázati megítélés tartotta vissza a monetáris tanácsot attól, hogy kamatot csökkentsen, az inflációs kilátások erre lehetőséget adtak volna - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 47. Közgazdász vándorgyűlésen.

"Féltettük az ország pénzügyi stabilitását, féltettük az ország finanszírozhatóságát, ezért nem csökkentettük nagyobb ütemben a kamatot" - mondta a jegybank elnöke.

A jövőbeni kamatpolitikát meghatározza, hogy Magyarország államadóssága több mint kétszerese a környező országokénak, akárcsak a külső adósságállomány, és hosszabb időnek, talán egy évtizednek kell eltelnie, hogy ezek az állományadatok a környező országokhoz képest versenyképesek legyenek - magyarázta Simor András.

A világgazdaság jövőjét elemezve a jegybank elnöke rögzítette: "mindannyian reménykedünk abban, hogy a következő válság minél később fog bekövetkezni, és enyhébb lesz, de hogy lesz, az egészen biztos, és már most kell kezdeni kiépíteni azokat a védőmechanizmusokat, azokat az intézményrendszereket, amelyek a következő válság hatását tompítják és késleltetik."

Máshogy

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a válság legnagyobb tanulsága számunkra az, hogy az ország tartós növekedését jobban kell építeni belső forrásokra, miközben a világon biztosítani szükséges a nemzetközi tőke áramlását. A jegybank elnöke hangsúlyozta: a másik tanulság, hogy nem lehet még egyszer elkövetni azokat a költségvetési hibákat, amelyeket elkövettünk, az államháztartásban tartós egyensúlyt kell kialakítani.

Simor András a MNB jövőben feladataként nevezte meg az árstabilitás mellett a pénzügyi stabilitás óvását, amely a monetáris politika hosszabb távú döntéseire is hatni fog.Vélemények

A Fidesz alelnöke szerint az Orbán-kormány idején tervezett 21-22 százalékosnál ma már alacsonyabb egykulcsos adó bevezetésére lenne szükség Magyarországon. Varga Mihály erről Zalakaroson, a 47. Közgazdsász vándorgyűlésen beszélt. A volt pénzügyminiszter úgy vélte: a költségvetési kiadások kontrollja és 45 százalékos GDP újraelosztási arány mellett bevezethető az egykulcsos adó. Szólt arról is, hogy szerinte az euró bevezetésének céldátumát jövőre lehet bejelenteni. Varga Mihály úgy vélte: az államnak beruházás ösztönző politikát kell folytatnia, aláhúzva az állami beruházások fontosságát, mert ez a tartós gazdasági növekedés alapja. A költségvetésben a fideszes politikus a kiadási plafon meghatározását szorgalmazta.

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a zalakarosi konferencián a jövő évi költségvetésről beszélt. Hangsúlyozta: a büdzsé egyszerre szolgálja az egyensúly fenntartását és a versenyképesség megőrzését, amelyhez a közszféra takarékosságának szem előtt tartása, az önkormányzatok és a közösségi közlekedés támogatásának csökkentése és a foglalkoztatás szinten tartása, majd bővítése is hozzájárul.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy a politikának nem szabad leegyszerűsítenie a gazdasági kérdéseket. Hozzátette, hogy a társadalom számára is világossá kell tenni, egyes lépések milyen következményekkel járnak rövid és hosszútávon, és el kell fogadtatni az emberekkel a közgazdasági realitásokat. Az ÁSZ elnöke úgy vélte: tudomásul kell venni azt is, hogy az elmúlt évek költségvetési politikája következtében és a jelenlegi körülmények között nem várható el, hogy a korrupció elfogadható szintre csökkenjen.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×