A német gazdaság 2008 tavaszán süllyedt recesszióba, miután az ország GDP-jének 41 százalékát kitevő exportvolumen csökkenésnek indult. Ebben a nehéz gazdasági klímában a német ipar kénytelen volt visszafogni beruházásait. Ugyanakkor az állami megrendelések és háztartások költéseinek pozitív, bár igen enyhe hatásai is érvényesülnie kellett. (Németországban nincs ingatlanpiaci buborék, és a háztartások sem adósodtak el).

Ezért a német gazdaság különböző szektorai meglehetősen vegyes képet mutatnak. A leginkább érintett szegmensek természetesen az erősen exportorientált területek, mint például a légiipar és az autóipari beszállítói szektor. Ugyanakkor a vesztesek között van még textil- és ruházati ipar, a tengeri és belföldi vízi szállítmányozási szektor, és ugyan kisebb mértékben, de a kohászat és a vegyipar is.

Mindamellett vannak olyan iparágak, amelyek továbbra is jól teljesítenek. Ilyen például a bútoripar, amely a folyamatos kereslet miatt jól átvészelheti a válságot. "Német cégek sokkal jobban és hosszabb ideig ellenálltak a válság hatásainak, mint más nyugat-európai cégek, azonban gazdasági visszaesés végül őket is elérte" - magyarázta Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója.

A vállalkozások fizetési hajlandósága romlott Németországban, és már a csődeljárások is indultak, pedig korábban példás volt a német cégek fizetési morálja. "Hagyományosan ritka a késedelmes fizetés a német vállalatok között, és amikor mégis megtörténik, az gyakran a fizetésképtelenség jele. "A múlt ősz óta, a mostanáig tartó időszakot vizsgálva egyértelműen megállapítható a fizetési hajlandóság romlása" - tette hozzá Dercze.

Legfontosabb adatok

- Németországot A1-es besorolás mellett negatív megfigyelési listára helyezte a Coface;

- A Coface előrejelzése szerint a német gazdaság bővülési üteme 1,5 százalék körül alakul 2008-ban, míg 2009-ben 1 százalékos csökkenéssel számol;

- A Coface adatai szerint a német cégek késedelmes fizetésének száma 27
százalékkal nőtt 2008 első 11 hónapja alatt.

Nálunk sem jobb a helyzet

Ami hazánkat illeti, a helyzet nem sok bizakodásra ad okot. A Coface Hungary novemberi elemzése szerint 2008 első kilenc hónapjában 11 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Némi lassulás tapasztalható a növekedés mértékében, de ez köszönhető egyrészt annak is, hogy az elmúlt 2-3 év már elég magas bázist eredményezett, másrészről a Coface elemzői szerint harmadik negyedévi adatok szerint még nem volt érezhető a globális pénzügyi válság hatása.

Mindemellett az öt évvel ezelőtti 35 nap helyett ma már átlagosan 165 nap a tényleges fizetési idő a hazai cégek esetében - derül ki a Coface csoport felméréséből. Dercze Zoltán szerint a tényleges fizetési idő, azaz a számla keltétől annak kifizetéséig terjedő időszak az idén tovább emelkedik, ami fokozza a csődveszélyt és hozzájárulhat a már tapasztalható csődhullám erősödéséhez.

Magyarországon 2003 óta megfigyelhető a fizetési morál folyamatos romlása, s míg jelentős ingadozásokat tapasztalt Coface 2006-ban, valamint még az év elején, mára elmondható, hogy a jelenlegi helyzetnél rosszabbul csak a Bokros csomag idején álltunk, amikor a fizetési napok száma meghaladta a 230 napot is. Térségünkben legfegyelmezettebben a lengyelek fizetnek (41 nap), míg a legrosszabb adósok a horvátok (315 nap).