Az 1970-es évek kőolajválsága óta Németország legalább 90 napra elegendő kőolajtartalékkal rendelkezik. A Kaukázusban kirobbant válság miatt a gazdasági miniszter most szóba hozta földgáztartalék biztosítását is, mert - mint Michael Glos a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában kifejtette - az ország iparát nem lehet függőségbe hozni egyetlen energiaszállítótól.

Németország legfontosabb földgázellátója Oroszország, és diplomáciai körök szerint ez a tény megnehezíti a határozottabb fellépést Moszkvával szemben a kaukázusi válság rendezése érdekében.

A brit Daily Telegraph című napilap megbízható forrásokból úgy értesült, hogy Moszkvában utasították a nagy energiaszállítókat a nyugatra irányuló vezetékek esetleges lezárására, ha az Európai Unió hétfőre tervezett rendkívüli csúcsértekezletén szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Európai Unió energiaügyi megbízottai Brüsszelben közölték, hogy eddig nem kaptak ilyen irányú tájékoztatást Moszkvából, de nem zárták ki a lépést.

Az energiaszállítás csökkentését Moszkva a közelmúltban többször is felhasználta politikai nyomásra, legutóbb 60 százalékkal redukálta a Csehországba irányuló kőolajszállítást, miután Prágában aláírták az amerikai rakétavédelmi pajzs felállítására vonatkozó megállapodást. A védelmi intézkedést Moszkvában nyílt kihívásként értelmezték.

Oroszország legnagyobb kőolajipari vállalata, a Lukoil és az állami tulajdonban lévő Rosznyeft egyébként cáfolta a brit lapértesülést.