Ha abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaságban a szürke- illetve feketegazdaság arányát 18-20 százalékra becsülik a szakemberekek, és a hozzánk hasonló fejlettségű országokban nagyjából ennek a fele az aránya, akkor valószínűleg van ennyi tartalék a gazdaságban, természetesen akkor, ha sikerül felére csökkentenünk a jelenleg meglévő szürke- és feketegazdasági arányt. Ehhez az kell, hogy a legális piaci szereplők betartsanak minden szabályt, és közreműködjenek abban, hogy kifehéredjen a gazdaság. De hangsúlyozom: a 2009. évi költségvetés benyújtásánál a fehéredésből számító többletbevételre ugyan számítunk, de a tervezett adó- és járulékcsökkentés forrását kiadáscsökkentésből és az adórendszeren belüli belső átrendezésből kell megteremteni. Hiszen nem lehet úgy beterjeszteni a költségvetést, hogy az intézkedések forrása bizonytalan. Tehét miután a forrást megteremtjük, értelem szerint, ha bejön a fehéredésből származó bevétel, akkor a többlet szabadon felhasználható lesz, de át is vihető a 2010-es évre, tartalékként.

Az adószakértők első megnyilvánulásukban éppen a kiadáscsökkentést hiányolták a programban. Milyen területeken csökkentenék a kiadásokat, és ez az összeg milyen arányban fedezné a 2009-re, adócsökkentésre szánt összeget?

A 2009-es tervezett adócsökkentés nagyságának mintegy kétharmadát a kiadáscsökkentés fedezné, egyharmada az adórendszeren belüli belső átalakításból származna. A kiadáscsökkentés valamennyi költségvetési fejezetet érintené, de differenciált módon. A visszafogás alapvetően a fejezeti államháztartási tartalék elköltésének tilalmával indulna.

A szociális ellátórendszerek kiadásain nem faragna a kormány? Ehhez nem nyúlnak?

Hogyne, a szociális ellátórendszerekben nagyon jelentős átalakítást akarunk végrehajtani. A rendszeres szociális segélyből élők számára munkát kívánunk biztosítani, és a munkájukért munkabért adni, nem pedig segélyt. Ez összességében mintegy 180 ezer embert érint ma Magyarországon.

A gazdaság fehérítésében milyen újabb intézkedéseket kívánnak bevezetni, azon túl, amelyek eddig is megszülettek?

Tekintettel arra, hogy a kérdést a jövő héten tárgyalja a kormány, erről részletesen nem tudok most nyilatkozni. Csak azt szeretném érzékeltetni, hogy két területen is jelentős változásokra lehet számítani: egyrészt a készpénzforgalom, másrészt a számlaadási és számlatartási kötelezettségek jelentős szigorítására. Ezen a két területen ugyanis elterjedt egy gyakorlat, amelynek eredményeként túlságosan nagy arányban keletkeznek a vállalkozásoknál olyan források, amelyekből finanszírozni tudják a szürke- és feketefoglalkoztatást és vásárlást. Másrészt gyakran olyan termékek kerülnek forgalomba, amelyek soha nem látnak számlát a mozgásuk során.

A készpénzforgalom banki átutalásra terelésével kapcsolatban felmerülnek alkotmányossági aggályok. Született már olyan szabály, amely szerint a vállalkozások bizonyos összeget csak bankon keresztül küldhettek, de az Alkotmánybíróság ezt az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. Biztos, hogy a tervezett intézkedés kiállja az alkotmányossági próbát?

Ez a jogászok dolga. Természetesen áttekintjük az összes alkotmánybírósági határozatot, és olyan javaslatot kívánunk előterjeszteni, amely alkotmányossági szempontból nem kétséges.

Azt mondta, hogy a jövő évi intézkedésnek megvan a fedezete, és ha a fehéredésből a vártnál nagyobb lesz a bevétel, azt vagy átcsoportosítják, vagy döntés alapján felhasználják. Milyen célra?

A 2010-es adó- és járulékmérséklés céljára. Minden más döntés a jelenlegi helyzetben nem miniszteri vagy miniszterelnöki, hanem kormány- vagy országgyűlési hatáskörbe tartozik.

Elhangzott, hogy a javaslatokban a kiadásoknak és a bevételeknek egyensúlyban kell lenniük. 2009-re 3,2 százalék a költségvetési hiánycél. A konvergenicaprogram mentén haladtak? Mert egyes vélemények szerint az intézkedések akadályozhatják a hiánycél elérését.

Szeretném hangsúlyozni, hogy pénzügyminiszterként semmiféle olyan javaslatot nem teszek vagy támogatok, ami kérdésessé tenné a 3,2 százalékos jövő évi hiánycél elérését. Magyarország 2007-ben és 2008-ban teljesíti a konvergenciaprogramban vállaltakat, kicsit talán még jobb is lesz az eredmény, azt azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy 2009-ben elrontsuk ezt az eredményt. Azaz 2009-ben mind a tervezésnél, mint a végrehajtásnál a lehető legnagyobb szigorúsággal kell tartani a célt. Erre megvan a lehetőség, az ország képes ezt teljesíteni. Én úgy tapasztaltam az elmúlt napok tárgyalásain, hogy a 2007-es, 2008-as eredmény megteremtette a bizalmat, ami alapján a szakértők is elhiszik, hogy az ország képes ezt a programot végrehajtani. A 2009-es költségvetés előkészítésénél ez az elsőszámú prioritás. Csak a másodikszámú az, hogy adót vagy járulékot kell csökkenteni. Ami az elsőszámú céllal nincs összhangban, azt nem fogjuk támogatni, jöjjön bárhonnan is a javaslat.

A program ismertetése során feltételes módú kijelentéseket is hallhattunk: ha nem folyik be elegendő összeg a fehéredésből, akkor a további adócsökkentésnek nincs meg a fedezete. Ez azt is jelentheti, hogy ha nem válnak be a számításaik, akkor ez akár meg is akaszthatja a 2010-es terveket? Ráadásul 2010-ben választások lesznek.

A 2010-es költségvetésben, adótörvényekben foglalt adómértékekről egy év múlva szívesen nyilatkozok, de arról egyelőre nem szívesen szólnék, hogy mi lesz, ha valami nem úgy történik, ahogy arra számítunk. A kormány úgy látja, hogy a 2007-es, 2008-as év alapján Magyarországon elindult egy fehéredési folyamat. A legális vállalkozások örülnek ennek, sőt forszírozzák a kormánynál, hogy hozzon további intézkedéseket annak érdekében, hogy a folyamat folytatódjon. Ha ez így lesz, akkor befolyik a remélt többletbevétel a büdzsébe. Mint már mondtam, 2009-re kiadáscsökkentésből és adóátcsoportosításból megteremtjük a fedezetet, ha azonban jövőre nem jön be elegendő forrás a kifehéredésből, akkor ez az eszköz egy év múlva is rendelkezésünkre áll majd. Akkor is van lehetőség kiadáscsökkentésre és az adórendszeren belüli átcsoportosításra. Természetesen nem mindegy, hogy a bevételeket csak a jelenlegi legális szereplők és adóalanyok fizetik vagy egy bővülő kör. A kormány az elmúlt két évben több százezer személyt hozott be a járulékfizetői körbe. Több százezerrel többen vannak ma Magyarországon azok az emberek, akik járulékot, és azok a vállalkozások, amelyek adót fizetnek. 2005-ben a működő vállalkozásoknak kevesebb mint negyede fizetett társasági adót, ma több mint a fele. A magánszemélyek esetében ugyanez a folyamat lezajlott. Azt tudom tehát mondani, hogy a lépéseket nem most kezdjük. Már vannak mögöttünk olyan eredmények, amelyek azt mutatják, hogy érdemes lehet erre indulni. Ha azt akarjuk, hogy Magyarország az adómorál szempontjából is egy elismert európai ország legyen, akkor csak ebbe az irányba lehet haladni. Persze, ha valaki ezzel szembe akar menni, azzal szívesen leülök vitatkozni, akár a Parlamentben, akár a nyilvánosság előtt is.