Wild János, az egyik kereskedelmi és felvásárló cég vezetője hozzátette: a napraforgónál a jó mézeléshez fontos a vetés utáni és a virágzás előtti csapadék, ezek az esők időben meg is érkeztek.

Ugyanakkor a magyar méz kiváló minőségét veszélyezteti, hogy a méz nem minden esetben mentes az antibiotikumoktól - hívta fel a figyelmet. Különösen egy, a baromfigyógyászatban használatos gyógyszer hatóanyaga mutatható ki alkalmanként a mézben, amelyet a baromfiak itatójából vesznek magukhoz a méhek.

A szakember elmondta: noha tavaly 12-13 ezer tonnáról 22 ezerre növelték a méz exportját, és az idei méztermés is az elmúlt öt évhez hasonlóan alakul, az idén termett méz jól elhelyezhető a piacon. Vagyis a kereslet folytatódik a méz iránt.

Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke arról szólt, hogy az euró-forint árfolyam ugyan nincs jó hatással van a felvásárlási árakra, ennek ellenére az árak stabilak. Az akácméz felvásárlási ára kilogrammonként 580 forint, a hárs- és selyemfűmézé 500, a repce- és vegyesmézé 430 forint.

Fazekas Gyula kiemelte: gondot jelent, hogy hiába szép az akácméz, ha már eggyel több pollen van benne más növényből - például repcéből - mint az akácból, élelmiszerbírság elé nézhet a termelő. Emiatt véleménye szerint módosítani kellene az élelmiszertörvényt.

Azt is elmondta: az a tény, hogy 10 ezer tonnával több méz került tavaly exportra, torzította a piacot. Úgy vélte, a magyar méz értékesítési pozíciói romlottak, de csak az év végén derül ki, hogy milyen mértékben.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület korábbi tájékoztatása szerint Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amelyből 20 ezer tonnát exportálnak. A mézből származó árbevétel eléri a 12 milliárd forintot, amiből 10 milliárd forint az exportbevétel. Belföldön évente mintegy 5.000 tonna méz fogy el, amiből 1.000 tonna külföldről érkezik Magyarországra.