Meg kell mondani a lakosságnak és a vállalkozóknak, hogy rendkívül nehéz évek jönnek, ne legyenek illúzióik. Ugyanakkor meg kell győzni őket az áldozatvállalás értelméről, arról, hova fogunk eljutni, ha vállaljuk a szükséges áldozatokat - fogalmazott Kovács Árpád a második alkalommal megrendezett Pécsi Pénzügyi Napok zárónapján tartott előadásában.

Az ÁSZ elnöke Magyarország gazdasági, pénzügyi helyzetét elemezve komoly problémának nevezte a költségvetés jelentős hiányát, a magas államadósságot, az alacsony gazdasági növekedést és egyebek mellett az alacsony foglalkoztatást. Kitért rá, hogy nem hatékony a gazdaságélénkítésre a vállalati szektornak juttatott évi 1500 milliárd forint felhasználása, megjegyezte továbbá, hogy a korábbi privatizációs bevételek sem a gazdaság fejlesztését, hanem az ellátórendszer finanszírozását szolgálták.

Kovács Árpád úgy vélte: a magyar gazdaságban, amelynek ma dinamikus fejlődését a megbomlott makrogazdasági egyensúly és a stabilizáció kényszere együttesen hátráltatja, legnagyobb károkat a harmónia hiánya okozta, okozza.

A parlamenti választásokat megelőző ígérgető, keresletre építő, korlátokkal szembekerülő gazdaságpolitika tarthatatlanná vált, váltásra volt szükség, de a reformok nem megfelelően voltak előkészítve, nem képeztek konzisztens rendszert, nincs az áldozatvállalásoknak világos, értelmet adó perspektívája, a megvalósítás pedig szervezetlen - mondta.

Hozzátette: a kierőszakolt, sokszor következményeiben végig nem gondolt, hatásaiban fel nem mért megoldások szembenállást váltanak ki, a reformlépések és a költségvetési kiigazítás egymásba csúszása is hozzájárul, hogy a változásokat többnyire ellenzi a felkészítetlen társadalom.

Kovács Árpád azt mondta, hogy "a gyakran emlegetett Bokros-csomagnak volt világos megoldási koncepciója, a mairól ez nem mondható el". "Azt tudjuk, mennyivel kell csökkentenünk a különböző számsorokat, azt kevésbé, min akarunk tovább haladni. Mintha nem tudnánk a stabilizáció lépései után a megfelelő válaszokat a fejlettségi szintbeli lemaradásunk csökkentésének, a foglalkoztatás bővítésének és a reálbérek megalapozott növelésének követelményeire".

Rámutatott: az 1990-es évek közepén volt privatizációs kereslet és befektetői bizalom, a bevételek államháztartási tartalékot képeztek, a működőtőke befektetések húzták a gazdaságot. Napjainkban azonban az árstabilitás megingása és a tervezettet jóval meghaladó infláció miatt csökken a befektetői bizalom, elfogyott az állam vállalkozói vagyona, ráadásul a társadalomban csalódottság és euroszkepticizmus érvényesül. "Vagyis szűkében vagyunk mindannak, ami eddig segítette a gazdaságot".

"Az akkori intézkedéseknek volt egy viszonylag rövid szemhatára. A mostaniak hosszabbak lesznek" - jelentette ki.

Az ÁSZ elnöke úgy vélte: a felzárkózásra esélyt nyújtó növekedési pályára állás közmegegyezésen alapuló stratégiát, az állam által vállalt szolgáltatások egyértelmű megfogalmazását, közpénzügyi modernizációt, a monetáris unióhoz való zökkenőmentes csatlakozást, a gazdasági szerkezet modernizálását, a hazai tudásbázis mobilizálását, továbbá a társadalmi feszültségek higgadt kezelését is szükségessé teszi.