Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Kína rugalmasabb árfolyampolitikára tett ígéret

Az Európai Unió vezetői a kínai kormányfővel folytattak szerdán megbeszélést a vitatott kereskedelmi és a valutaárfolyamot érintő kérdésekről. Ven Csia-pao kormányfő ígéretet tett arra, hogy Kína a jüan árfolyamának meghatározásakor nagyobb teret enged majd a piaci erőknek.

Az unió illetékesei rendre kifogásolják, hogy a jüan tartósan veszít értékéből az euróhoz képest, és ez fokozza a külkereskedelemben az egyensúlytalanságot, egyben erősíti Európában a protekcionista törekvéseket.

Vennek a kínai valutarendszer "fokozatos és irányított módon történő tökéletesítéséről" tett megjegyzése válasz Jean-Claude Trichet-nek, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének kérésére, miszerint Kínának az erősebb jüan irányába kellene mozdulnia. Az EKB és a kínai központi bank megállapodást kötött, hogy munkacsoport állítanak fel a valutakérdések elemzésére.

A Pekingben tartott, több szinten folytatott kétoldalú megbeszéléseken érintették a hamisított termékekkel kapcsolatos laza kínai ellenőrzést is. Peter Mandelson, az unió kereskedelmi biztosa bírálta Pekinget, amiért az nem reagál kellő gyorsasággal az élelmiszer-és termékbiztonság gondjaira, valamint a szellemi tulajdon megsértésének eseteire. "Európa nyitott a kínai cégek előtt és az Európai Unió viszonzást vár Kínától" - hangoztatta Mandelson a szolgáltatásokat és a bankszektort említve, mint amelyekben a kínai piacot tágabbra kellene nyitni.

A kínai kormányfő kifejtette, hogy Kína bátorítani fogja a hazai fogyasztást, és ennek az európai cégek is haszonélvezői lesznek. "A következő évtizedben az európai vállalkozások több lehetőséghez jutnak majd a kínai piacon" - ígérte a kínai vezető.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×