Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Megvan a nagy áramszünet felelőse

Mulasztás okozta a tavaly novemberi, 15 millió európai háztartást érintő áramszünetet - derül ki az európai villamosenergia-rendszer irányítóinak szervezete (UCTE) által készített jelentésből.

Az E.On német villamosipari óriáscég átviteli hálózatáról úgy kapcsoltak ki távvezetékeket, hogy előzőleg nem ellenőrizték megfelelően annak biztonsági kockázatait - ezt jelölte meg a tavaly novemberi szinte egész Nyugat-Európát érintő áramszünet fő okának a szervezet.

November 4-én a Németországból induló üzemzavar következtében összesen 15 millió háztartásban szűnt meg az áramszolgáltatás, az áramszünet érintette Franciaországot, Belgiumot, Olaszországot és Spanyolországot.

Az UCTE jelentéséből kiderül, a rendszerirányítók között nem volt megfelelő egyeztetés az esetleges vezeték-kikapcsolás hatásairól.

A szervezet megállapítja, hogy az irányítóknak nincs elegendő információjuk az erőművek működéséről, amelyre nagyobb befolyással kellene lenniük.

A dokumentum szerint jobban össze kell hangolni az egyes részrendszerek viselkedését és a rendszerirányítók együttműködését üzemzavar idején.

A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a nemzeti hálózatok irányítóinak jobban oda kell figyelniük a szomszédos államok villamosenergia-rendszerére.

Az UCTE létrehozna egy információs központot is, ahol egyszerre lehetne vizsgálni az európai országok hálózatának valós idejű adatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×