Az egymillió minimálbérre bejelentett vállalkozó és munkavállaló közül becslések szerint csupán 300 ezren kapnak ténylegesen minimálbért, a többiek további összegeket vesznek ki járulékmentesen - mondta az InfoRádióban Katona Tamás.

"Nem megoldás, hogy valaki csak minimálbér után fizet járulékot, miközben egyéb ágon kiveszi a jövedelmet járulékmentesen" - hangsúlyozta Katona Tamás, hozzátéve, hogy ha valóban csak a minimálbérre futja a cég a jövedelméből, azt természetesen tudomásul veszik.

Hasonló céllal született meg az elvárt adó is

Az adóalap kiszélesítését, a gazdaság kifehérítését szolgálja az államtitkár szerint az elvárt adó bevezetése is, amelyet csak azoknak a cégeknek kell fizetni, amelyek  évek óta indokolatlanul veszteségesek.

"Ma igen sok olyan vállalkozás van, amely hosszú évek óta működik és még sohasem volt nyereséges, ez nyilvánvalóan nem életszerű" - hangsúlyozta Katona Tamás, hozzátéve, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek például egy nagyobb beruházás miatt veszteségesek akár évekig, nem kell fizetniük az új adónemet.

Fikció és kollektív bűnösség

"Az elvárt adó egy fikcióra alapul, arra a fikcióra, hogy minden magyarországi kis- és középvállalkozó direkt veszteségre játszik. Itt a kollektív bűnösség elve merül fel, és azt gondolom, hogy nem lehet így viszonyulni a vállalkozókhoz" - hangsúlyozta az InfoRádióban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Hasonló gondja van a VOSZ-nak a dupla minimálbér utáni járulékfizetéssel is, így az Alkotmánybírósághoz fordul.

Dávid Ferenc szerint "abszolút megalapozatlan" az a vélekedés, hogy vannak olyan vállalkozók, akik eldugják a nyereséget, hogy ne fizessenek nyereségadót.

A főtitkár megjegyezte: több olyan vállalkozásnál is volt tisztségviselő, amely évekig tartósan veszteség volt úgy, hogy nem direkt, nem technikai módon idézték azt elő.

Az APEH csak akkor vizsgál, ha indokolatlan a veszteségesség

Katona Tamás ugyanakkor kiemelte: az APEH egyértelműen csak azokat a cégeket vizsgálja, amelyeknél ténylegesen indokolatlan az, hogy hosszú távon veszteségesek.

A pénzügyi államtitkár hozzátette: meglepi némileg az érdekképviseletek reakciója, hiszen általában mindenki azt várja el a kormánytól, hogy mindent megtegyen a gazdaság kifehérítéséért. Ha ugyanis szélesedik az adóalap és kevesebben kerülik el az adózást, akkor csökkenteni lehet az adók mértékét.

Az intézkedések pont ellenkező hatást váltanak ki?

A VOSZ főtitkára azonban az InfoRádióban úgy vélekedett: nem jó irányba indul el a kormány, amikor ilyen típusú szabályozással próbálja kifehéríteni a gazdaságot. Ez pont ellene fog hatni - jegyezte meg Dávid Ferenc.

A főtitkár rossz megoldásnak tartja a dupla minimálbér utáni jutalékfizetést is. "Tudni kell, hogy elsősorban vidéken számos vállalkozásnál jóval alacsonyabb a bér, mint 125 ezer forint" - hangsúlyozta Dávid Ferenc.

A jogszabály ugyan lehetővé teszi, hogy valóban csak a minimálbér után fizessen járulékot egy vállalkozó, de ezt le kell jelenteni az adóhatóságnak, ami gyakorlatilag egyenlő az önfeljelentéssel, vélekedett a VOSZ főtitkára, aki szerint ezek a cégek nyilvánvalóan jobban az APEH látókörébe kerülnek.

Nem ellenőriznek mindenkit

Katona Tamás azonban kitartott amellett, hogy nem lesz automatikus, és nem vonatkozik majd mindenkire az ellenőrzés.

"Ha egy olyan kisvállalkozónak minimálbér után van a kivétje, aki nyilvánvalóan jövedelmi helyzetéből adódóan ennyit engedhet meg magának, azt nyilvánvalóan nem vizsgálja senki. Ha mondjuk egy pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője minimálbér után jelenti be a kivétjét, akkor ezt feltehetően érdemes megvizsgálni".

A VOSZ főtitkára szerint azonban inkább az ellenőrzések hatékonyabbá tételével kellene kiszűrni azokat, akik nem fizetnek járulékot, vagy adót jövedelmük egy része után.