Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
304.32
bux:
135138.83
2026. május 8. péntek Mihály

Tavaly a tervezett hiányon belül maradt az államháztartás

Magyarország a tervezett hiánymértéken belül maradt, ami azt jelenti, hogy Budapest teljesített vállalásait - jelentette ki a pénzügyminiszter egy gazdasági fórumon.

Magyarország ma adja le Brüsszelben a notifikációs jelentést az előző év gazdálkodásának teljesítményéről, amely szerint a GDP-arányos, eredményszemléletű államháztartási hiány mértéke 6,1 százalék volt 2005-ben - mondta Veres János.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország belül maradt a tervezett hiánymértéken - tette hozzá.

Veres János elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium egyeztetett adatai szerint az ország adósságállománya a GDP 58,4 százalékát tette ki, és így alatta maradt a nemzeti össztermék maastrichti kritériumok szerinti 60 százalékos határértékének.

A pénzügyminiszter szerint a KSH által az Eurostathoz benyújtandó adatok igazolják, hogy a "politikai felhangok ellenére Magyarország azon a pályán tud maradni, amelyet meghatározott magának" az euró 2010-es bevezetéséhez.
 
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a "kijelölt utat nem lehet változatlan módon megtenni".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×