Az ADHD tudatosság hónapjának célja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral kapcsolatos tévhitek eloszlatása és a hiteles tájékoztatás. A kezdeményezés az Amerikai Egyesült Államokból indult a kampányt a 2010-es évektől rendezik októberben. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart sokáig félreértették, csupán a rossz gyerekek viselkedési problémájának tartották, miközben egy összetett, felnőtteket is érintő

idegrendszeri fejlődési zavarról van szó.

A kezdeményezés csökkenti a társadalmi megbélyegzést.

„A figyelem irányításának a nehézsége, hiperaktivitás, impulzivitás, sietős viselkedés a legjellemzőbb jegye ennek az állapotnak. Az érzelemszabályozást nem veszik kritériumnak, de a gyerekek és a felnőttek nagy részét is érinti” – ismertette az InfoRádióban a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője. Bohács Krisztina hozzátette: „az érintetteknek az idegrendszerébe sokszor szűretlenül kerülnek az információk, nehezebben tudják megélni a pörgő, igen intenzív időbeosztásokat igénylő kihívásokat, ezért könnyebben fáradnak el a nap végére.”

Az ADHD nem betegség

A motivációs rendszerrel is összefügg. Ha egy ADHD-s konkrét téma nagyon érdekel, akkor hiperfókuszra is képes, de a neutrálisabb témákban nem tud jól és kitartóan figyelni. A szakértő szerint ADHD-ra utaló jel lehet a szorongás, a tanulási nehézség vagy az érzelemszabályozási zavar.

„Ha az iskolában a tanuló lóbálja a lábát, izeg-mozog, feláll óra közben, rágja a kapucninak a zsinórját, figyeli legyeket, azt nem rosszaságból teszi, nem tehet róla.

Az idegrendszere különböző ingereket keres ahhoz, hogy meg tudja nyugtatni magát, és a lehetőségeihez képest jelen legyen az órán”

– magyarázta a szakértő.

Hogyan segíthetünk?

Az intelligencia-kutató felhívta a figyelmet arra, hogy léteznek már bizonyított terápiás eljárások, amelyek evidencia alapúan segítenek. A GEM tanulási központban agyi tréninggel, kognitív terápiákkal erősítik meg a figyelmet, de a beszédészlelés is javítható. A kezelési módban nagyon fontos a gyermek idegrendszerén dolgozni, de mellette a tanulási környezetnek észszerű kialakítása is meghatározó.

„Az iskolában támogatni kell az idegrendszerileg érzékenyebb gyerekeket abban, hogy hozzáférhetővé váljon a tananyag számukra. A pedagógusképzésben pedig a viselkedési minták felismerésére és azok megfelelő oldására kell felhívni a figyelmet” – hangsúlyozta Bohács Krisztina.

A GEM Tanulási Központban szülőtréningeket is rendeznek arról, hogyan lehet a legjobban kezelni az ADHD-ban érintett gyerekeket úgy, hogy ők se fáradjanak ki ebben a folyamatban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Pintér Dániel készítette.