Pilismarót Basaharc nevű részéről indul egy szép útvonal a Hosszú-, és a Sas-hegyen keresztül, a Hideglelős-kereszt mellett a Búbánat-völgybe, majd onnan a Majális-forrás, a Savó-kúti tisztás, a Kopaszok és a Cseresznyés érintésével vissza a Basaharci-völgybe. A Hideglelős-keresztet - pontosabban a mai vasépítmény fából készült eredetijét - 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló szakadék sziklájára, hogy elkerülje a családját a járvány. Azért nevezték el hideglelősnek, mert aki felkapaszkodik oda, az megizzad, és fázik a folyó felől fújó szélben. A helyi néphagyomány szerint gyógyító ereje van, csak háromszor térden csúszva meg kell kerülni. A Búbánat-völgy neve egy török kori magyar szekértábor lemészárlásának szomorú emlékét őrzi. Pilismarótot is érdemes megnézni. Ott van például a Heckenast-kúria, ahol Deák Ferenc megírta a Kiegyezés szövegét.

A Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál Nagymarosról szervezhetnek túrát a Törökmezőre, illetve Kóspallagra.

A Balaton-felvidéken a Balatonakali – Alsódörgicse – Felsődörgicse - Levendárium - – Szent Balázs templomrom – Balatonakali útvonalat ajánlom. Dörgicse neve a dörgécsből ered, ami a durbincs nevű hal régi megnevezése volt. A település egyébként hat különálló falu, Alsódörgicse, Felsődörgicse, Szarkadörgicse, Akalidörgicse, Kisfaluddörgicse és Ságdörgicse XV. századi egyesüléséből jött létre. Jó néhány régi templomromot találnak arra felé. Egyébként Dörgicse a helyszíne Örkény István Csillag című egyperces novellájának.

A Tihanyi-félszigeten az Apáti templomrom, az Apáti-hegy, az Őrtorony kilátó, a Csúcs-hegy és a Hármas-hegyi gejzírüreg keresőszavakkal tudnak összeállítani maguknak egy emlékezetesen szép programot.

A Vértesben Csákányospusztán tehetik le a kocsit, és gyalogszerrel, a Csákányos-patak mentén kereshetik fel a Csákányospusztai kápolna romjait, majd a turistaház mellett elhaladva a Körtvélyesi-kilátót. Innen lefelé mennek majd, útba ejtve egy varázslatos XIX. századi erdei temetőt. Csákányospuszta, Szenttamáspuszta Kapberekpuszta hajdani lakói közül igazoltan 15-en nyugszanak ott, 1945 óta pedig egy kopjafa alatt hét magyar katona is ezen a helyen alussza örök álmát. Következő állomásuk a Körtvélyes-tető és a Vitányvár lesz. A várat feltehetően a Csák nemzetség építtette a tatárjárás után. Utána a Makk-erdő, a Gráciák bérce, a Macska-bükk, a Körtvélyesi kápolna és Mária-szakadék várja önöket. A szakadékot az egykor bővizű Béla-forrás vájta ki. A forrást I. Béla királyról nevezték el, akinek hadai 1051-ben csúnyán elverték itt III. Henrik seregét. A legyőzött német katonák a vértjüket eldobva menekültek el - ezért hívják a hegységet Vértesnek.

Az Országos Kéktúrázók Borsod megyében a 23-as számú szakaszt teljesíthetik az Uppony - Három kőbérc - Kalica tető - Dede vár - Lázbérci víztározó - Dédestapolcsány - Begyeleg kilátó - Mályinka útvonalon. A Dél-Dunántúli Kéktúra Vas megyei szakaszán az Iváncról a Felsőmarác – Halogy – Nádasd – Katafa – Nagymizdó - Szarvaskend útvonalon haladva jó eséllyel szarvasbőgést is fognak hallani.
Elindulás előtt az erdészetek honlapján mindenképpen tájékozódjanak a vadászati szezon miatt elrendelt korlátozásokról, és persze készüljenek fel a várható időjárásra is.

Teljesítménytúrák gyaloglóknak és kerékpárosoknak

Ezen a hétvégén rendezik meg a Csiszta 30-at, az Alpannonia 25-öt, a Kapolcs 25-öt, a Nyárutó 15-öt, a Libaterelőt, a Decathlon-Mecsek Kaput, a Turista Kékszalagot, a Balaton-felvidék Maratont, a Kakukkhegy Jokert, a XVIII. kerület Helytörténeti túrát, a Keviczky József kerékpáros emléktúrát, valamint a „Túra Apcig és még azon is túl”, a „Hajógyári Séta Éjjel”, a „Római-kori emlékek nyomában és a „Gyere fel a Prédikálószékre!” elnevezésű programokat. Ezekről a Teljesítménytúrázók Társaságának honlapján olvashatnak.