Támadnak a kullancsok - itt a térkép, hogy merre

A legnagyobb tévedés azt hinni, hogy csak az erdőben találkozhatunk kullanccsal: a fertőző betegségeket terjesztő élősködők mostanra mindenütt megjelentek, ahol magas páratartalom és megfelelően nagy, zöld növényzet van - figyelmeztet a Blikk.

Farkas Róbert, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének vezetője a lapnak elmondta, hogy kullancsok már nagyon régóta élnek a világban. Mianmarban nemrégiben felfedeztek olyan, 99 millió éves mamutmaradványokat, amelyeken kullancsok élősködhettek.

A kullancs tavasszal, csapadékos időben és nyár végén, kora ősszel jelenik meg. A telet gyökerekben, farakásokban vészeli át. Az 1-1,5 méter magas bokrokon, aljnövényzeten ül, és várja, hogy megérkezzen az a meleg vérű állat vagy ember, aminek a vérét szívhatja. A testre jutva megkeresi a legmegfelelőbb helyet, és ott kezdi szívni a vért. Ha egy napon belül kiszedjük őket, jó eséllyel nem fertőzik meg az embert.

A közönséges kullancs két, emberre is veszélyes kórokozót hordozhat: a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást, illetve a Lyme-kórt. Az agyvelőgyulladás ellen létezik védőoltás, 1 éves kortól adható, először egy hónapos, majd egyéves emlékeztető vakcinával, amit aztán az életünk végééig rendszeresen ismételni kell. A Lyme antibiotikummal kezelhető.

A lap közölt egy térképet is, amelyen Magyarország kullancsfertőzöttsége látható megyénként. A legrosszabb a helyzet Zalában, a legjobb pedig a délkeleti megyékben.