Óraátállításkor valóban megnő a kórházi betegfelvételek és a balesetek száma, vagyis ez a szervezetnek minimális alkalmazkodási nyomást jelent, de a problémák nem emiatt alakulnak ki – mondta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Purebl György kifejtette: az óraátállítás azokat az embereket terheli meg jobban, akik szervezetének az alkalmazkodó képessége már erősen beszűkült valami más miatt, és az átállítás csak felszínre hozza azt, hogy az egészségükkel többet kellene törődni.

Egy egészséges embert tartósan nem visel meg egy órányi különbség, de négy-öt órás átállás már igen. Akit mégis megvisel az őszi és a tavaszi átállítás, annak más egészségi problémája is van, például magas a vérnyomása, szív- és érrendszeri panaszai vannak – vélekedett. Az igazgatóhelyettes kiemelte: egy lappangó magas vérnyomás betegség is jelentkezhet alvási nehézség képében.

Azoknak is megterhelő lehet az óraátállítás, akik hangulatzavarokkal küzdenek, mivel a biológiai ritmusuk már le van rövidülve. A depresszió ráadásul a harmadik leggyakoribb oka a tartós munkaképesség-csökkenésnek – tette hozzá. Nehezen viselik az óraátállítást azok is, akiknek nincs gondjuk, de az életvitelük, életmódjuk nem egészséges.

Akik több műszakban dolgoznak, azok amúgy is annyira hatalmas nyomásnak vannak kitéve, hogy nem ez az egy óra viseli meg őket, de az utolsó cseppet jelenthetik a pohárban – közölte Purebl György.

Vasárnap kezdődik a téli időszámítás: hajnali 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2 órára.