„A tartós stressz rendkívül komoly problémája a mai társadalmaknak. Sok fajtája létezik, pozitív is - emelte ki Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára hozzátette: élettani hatásaik hasonlóak, olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek azonos irányú változásokat okoznak: a pupilla és azok az erek, amelyek az izmokhoz szállítanak vért, kitágulnak, a többiek, amelyekre a hirtelen reakciónál nincs szükség, összeszűkülnek, az izmok készenléti állapotba kerülnek, az egész idegrendszer magasabb készültségi szintre áll be.Erre szokták mondani, hogy ez a „harcolj vagy menekülj”-állapot. Alarm- vagy stresszreakciónak is szokták ezt a tünetcsoportot hívni. Szívbetegség, reflux, fekély, szorongás, cukorbetegség vagy akár pánikzavar is kialakulhat a tartós stressz miatt. Emellett tenziós fejfájás, alvászavar és depresszió is megjelenhet – mondta Lakatos Péter.

Hozzátette: a stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Ez alapvető az életben maradáshoz, ha azonban tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek.

„Ha rövid ideig áll fent, nagy bajt nem okoz, azonban, ha krónikus stresszhelyzetbe kerülünk, állandósul a stresszreakció, előbb-utóbb valamilyen negatív helyen fog kiütni. A laikusok is tudják, ha valaki tartós stressz alatt van, akkor fejfájása lesz, hol a szíve, hol a gyomra fog fájni, hasmenése lesz, stb., tehát valamilyen szervrendszerén megjelenik” - hangsúlyozta Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára hozzátette, a „stresszelésben” nemenkénti különbség nincs, legfeljebb a stressz okában lehet eltérés.

Lakatos Péter kiemelte, a munka, a munkahelyi környezet gyakori stressztényezője a modern társadalmaknak. Nem csak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben jelenlévő gyulladások is.

„A stressz csökkenthető megfelelő étkezéssel, de ennél még fontosabb a mozgás, a fizikai testedzés ugyanis jelentősen tudja oldani főleg a pszichés jellegű stresszt. Az esetek döntő többségében ez elég is, és egy nyugodt életvitelt biztosít. A legfontosabb az lenne, hogy a stressz kiváltó tényezőjén javítsunk –hívta fel a figyelmet az egyetemi tanár.

Lakatos Péter hozzátette, ha mindezek nem segítenek, létezik olyan stresszmenedzsment és -kezelési módszerek, technikák, amelyek megtanítják, hogyan dolgozzuk fel a stresszt, mielőtt az valamilyen szomatikus, testi tünetben megjelenik.