Az intézmény tájékoztatása szerint az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika várja a jelentkezőket szeptember 26-án, és akik elsők között regisztrálnak a Kutatók éjszakája program honlapján, azok a megadott időpontban találkozhatnak kardiológussal. Az állapotfelmérés után terheléses EKG-t, szívultrahangot, vérvizsgálatot végeznek náluk, amennyiben pedig rizikót találkoznak az orvosok, az új generációs szív CT-vel vizsgálják meg a betegeket.

Sokszor nem is gyanakodnak infarktusra az idősebbek és a nők, mert náluk nem tipikusak az infarktus tünetei. Mivel nem jelentkezik erős mellkasi fájdalom, későn is kerülnek kórházba - figyelmeztet Merkely Béla, a klinika igazgatója az egyetem honlapján közzétett tájékoztatóban.

Sok esetben a mellkasi fájdalom kisebb intenzitású és sok az atípusos, illetve megmagyarázhatatlan tünet. Ezek közé tartozik a mérsékelt gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás, szédülés, akár eszméletveszés is előfordulhat. Sokszor egyáltalán nem jelentkezik a mellkasban fájdalom, nincs légszomj, izzadás. A legtöbbször általános rosszullétet és fáradtságot érez a beteg, ezért nem gyanakszik infarktusra és későn részesül orvosi ellátásban - ismertette a professzor. A késlekedés végzetes lehet: a szívinfarktus halálozás óránként 15 százalékkal nő, ha a beteg késve kerül orvoshoz - teszi hozzá Merkely Béla.

A professzor szerint tragikus, hogy leggyakrabban csak 3,5 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, de az átlag még rosszabb: 4,5 óra. Ezért azt tanácsolja, ha nem szűnik a rosszullét, fél órán belül mindenképpen ki kell hívni mentőt.

Felhívta a figyelmet arra, az infarktus kockázata különösen magas azoknál, akiknek magas a koleszterin szintjük, a vérnyomásuk, dohányoznak, cukorbetegek, mozgásszegény életmódot folytatnak vagy a családban előfordult már infarktus. A kockázat a menopauza után is megnő.

Merkely Béla szerint az EKG atípusos panaszok esetében is kimutatja az infarktust. Nagyon ritkán azonban előfordul, hogy ebből sem derül ki, ilyenkor négyórás kórházi megfigyelés után a vérvizsgálat segít.

Az összes magyar halálozás feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Magyarországon 25 ezer ember kap szívinfarktust évente, ez háromszorosa az uniós átlagnak. Az ellátás hatékonysága szempontjából azonban Európa első harmadába tartozik hazánk, a lakosság szűrésével a magasabb kockázatú betegek megfelelő orvosi kezelése hamarabb megkezdődhet.

Jelentkezni péntektől lehet, a vizsgálatok szeptember 26-án déltől éjfélig tartanak a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.