Völner Pál rámutatott, hogy az elmúlt időszak kerékpáros útfejlesztései nem stratégiai, távlati célok mentén zajlottak. Rossz rendszerben történtek a tenderkiírások, ugyanis az egyes önkormányzatoknak kellett pályázniuk az útfejlesztésre, így gyakran előfordult, hogy ha a szomszédos önkormányzat nem folytatta a beruházást, akkor csak bizonyos útdarabok készültek el.

Az egész fejlesztésnek viszont akkor van értelme, ha folyamatos hálózat az eredménye - húzta alá az államtitkár. Jelezte: ezért a 2014-20-as időszakban arra helyezik a hangsúlyt, hogy hálózatban gondolkodva a fő vonalakon és az azokra felvezető utakon történjenek a kerékpáros fejlesztések.

Beszámolt arról, hogy a turisztikai kerékpáros közlekedésben számos fejlesztést terveznek.

A fő fejlesztési irány a Velencei-tó és a Tisza-tó körüli kerékpárutak egységesítése, felújítása. Emellett a Duna mentén is szeretnék végigvezetni az úthálózatot, először a határtól Budapestig, majd onnan lefelé. Ugyanígy a Tisza mentén is hálózatban gondolkodva kívánják a kerékpárutakat kiépíteni. Tervezik továbbá források átcsoportosításával a Balaton menti bicikli utak felújítását.

Turisztikailag fontos útvonal mindemellett a Budapest-Balaton irány, amivel összeköthetjük a turisztikailag kedvelt célpontokat a legnagyobb tömeget megmozgató fővárossal, ennek fejlesztését szintén tervbe vettük - közölte az államtitkár.

Völner Pál utalt arra, hogy mintegy 3500 kilométer kerékpárút van jelenleg az országban, csak a 2007-2013 közötti időszakban mintegy 1600 kilométernyi készült el. Ebből több mint ezer kilométer az úttesttől elválasztott szakaszokat jelent.

"Azt szeretnénk, ha minél több helyen lehetne az autóktól elválasztani a kerékpárosok közlekedését " - jelezte az államtitkár. Hozzátette: a fejlesztéseknél figyelembe veszik a kerékpáros szervezetek véleményét is.