A Momot nyolcadik kongresszusát pénteken és szombaton tartják Budapesten. Az előző évhez hasonlóan a rendezvény fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök, védnöke Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár.

Schmitt Pál levélben köszöntötte a kongresszus részvevőit. Az államfő azt írta: szívügyének tekinti a kongresszus témáját, s bár az elhízásról szóló statisztikák elkeserítőek, hisz abban, hogy cselekvéssel fel lehet lépni az elhízás ellen.

Bedros J. Róbert az MTI-nek a helyszínen azt mondta: az igazi problémát nem is a felnőttkori, hanem a gyermekkori elhízás jelenti, s nem csupán a túlsúllyal kell foglalkozni, hanem azzal is, hogy ez felnőttkorban számos betegséget okozhat.

Kitért arra, hogy az elmúlt években ráadásul nőtt az élelmiszerek energiatartalma. Ennek kapcsán közölte: társaságuk üdvözölte a tavaly bevezetett népegészségügyi termékadót, különösen azért, mert a gyártók csökkentették termékeikben a só, a cukor, illetve más mesterséges adalékanyagok arányát.

Az első veszély

Bedros J. Róbert kiemelte: az elhízás világszerte egyre nagyobb problémát jelent, számos betegség, például a hipertónia, a diabétesz, illetve mozgásszervi betegségek kockázati tényezője.

A rendezvényen tartott előadásában a szervezet vezetője az elhízás szempontjából kritikus életszakaszokat vázolta fel. Mint kifejtette, az elhízás szempontjából az első "veszélyt" az jelenti, hogy a szülők milyen genetikai állománnyal rendelkeznek. Továbbá több vizsgálat azt is igazolta, hogy az alacsonyabb súllyal született gyerekek felnőttkorukban nagyobb arányban híztak el.

A társaság elnöke arra is kitért, hogy az utóbbi időben egyre több az elhízott gyermek. A gyerekek többet néznek televíziót, kevesebbet sportolnak, passzív életmódot folytatnak. Ezzel együtt többet nassolnak, sokat járnak gyorsétterembe, továbbá az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt a körükben az ízesített, cukrozott üdítők fogyasztása is.

Közlése szerint "veszélyes" életszakasznak számít a pubertáskor, valamint a menopausa időszaka is, de napjainkban egyre nagyobb az időskori elhízás aránya is. Ezek mellett a házasság és a terhesség is kockázati tényezőnek számít.

Utóbbi kapcsán Bedros J. Róbert kiemelte: tévhit, hogy a terhesség idején kétszer annyit kell enni, hogy egészséges legyen a gyermek; egy normál terhesség esetén 12-17 kilogramm súlygyarapodást lehet optimálisnak nevezni. Ráadásul az anya túlzott elhízása esetén gyermeke is nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos - tette hozzá.

Diétás irányelvek

Pados Gyula, a Momot főtitkára az elhízás diétás kezeléséről beszélt, ismertette diétás irányelveiket. Mint kiemelte, a testsúlycsökkenéshez az elsődleges a kalóriabevitel csökkentése, de az elfogyasztott ételek tápanyag-összetétele is fontos. Tájékoztatása szerint a fogyáshoz napi 1200-1500 kalória ajánlott. A napi étrend maximum 45 százaléka legyen szénhidrát, 25 százaléka fehérje, 30 százaléka zsír, továbbá naponta 30 gramm rostbevitel szükséges. Ezzel a módszerrel elérhető az optimálisnak tekinthető heti fél kilogrammos fogyás.

Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke az elhízásról, mint világjárványról beszélt. Véleménye szerint az elhízás előfordulásának növekvő trendjét csak társadalmi összefogással lehet megállítani. E nélkül 2050-re az elhízottak száma a világon elérheti a 2,5 milliárdot is - hangsúlyozta.

Egy kérdésre válaszolva azt mondta: tévhit az "úgy reggelizzünk, mint egy király"" elv hasznossága, ehelyett - különösen a szénhidrátfogyasztás szempontjából - "az úgy reggelizzünk, mint egy koldus" elvet ajánlja.

A Momot nyolcadik kongresszusán hagyományteremtő céllal öt témakörben elismeréseket osztottak ki az egészséges életért végzett tevékenységért. Az idei díjazottak: Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke (tudomány), Mága Zoltán hegedűművész (művészet) Monspart Sarolta világbajnok tájfutó (sport), Rubint Réka fitneszedző (társadalmi szerepvállalás), valamint a B. Braun Avitum Zrt. (kiemelkedő szponzor).