A Stockholm Environment Istitue tanulmánya azt a feltételezést vette alapul, hogy az üvegházgázok kibocsátása továbbra is megállás nélkül folytatódik majd.

A tengerek felmelegedése nagyobb savasodáshoz és oxigénvesztéshez vezet, ami hatással lesz a halászatra és a korallzátonyokra is - figyelmeztetett a tanulmány. A tengerszint emelkedése és a viharok erősítik az áradás veszélyét, különösen az afrikai és ázsiai partvonalon - olvasható.

A "dolgok jelenlegi menetén" alapuló előrejelzés szerint a Föld hőmérséklete 4 Celsius-fokot emelkedik a század végére - fogalmaz a Valuing the Ocean címet viselő jelentés.

Mindezek alapján az óceánokban keletkező kár 2050-re évi 428 milliárd dollár lesz, ami a globális GDP 0,25 százaléka. 2100-ra ez az összeg 1979 milliárd dollárra nő. Ez a globális GDP 0,37 százalékának felel meg.

Abban az esetben, ha a kibocsátás kisebb lesz, 2,2 fokos melegedés várható, így a kárérték 2050-re 105 milliárd dollár, vagyis a világ GDP-jének 0,06 százaléka lesz, 2100-ra pedig 612 milliárd dollárra, tehát a globális GDP 0,11 százalékára emelkedik. "Ez nem pánikkeltő jóslat" - fogalmaz a jelentés.

A számításokban nem vették figyelembe azt a kárt, amelyet az okoz majd, hogy az emelkedő tengerszint elönti az alacsonyan fekvő kis szigeteket. Figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a felmelegedés hatására felborul a tengerek alapvető ökoszisztémája, nem lesz meg az tápláló megújulás, amely nélkülözhetetlen az élethez.

"Az óceánra mindig kifogyhatatlan és változatos forrásként tekintettek, de épp ez a 'van még elég hal a vízben' elgondolás lehet a tengerek legrosszabb ellensége" - jegyezte meg a tanulmány.