Világszerte számos vizsgálat foglalkozott az öngyilkosság okaival, a végzetes elhatározást megelőző időszak körülményeivel. Ezek a tanulmányok döntően az amerikai és európai lakosságra vonatkozó statisztikákat érintették, és az ázsiai emberekkel kapcsolatos adatok a tudományos világban szinte nem is léteztek.

Szun Ha Dzsi Szöulban dolgozó kutató és főleg angolszász szakemberekből álló munkacsoportja rendkívüli lehetőséget kapott azzal, hogy a Koreai Rákmegelőző Tudományos Program résztvevőinek öngyilkossági adatait földolgozza, összevetve a szív-és érbetegségekre vonatkozó kockázati tényezőkkel.

A vizsgálat már 14 éve tart és a statisztikai értékelésben 1 234 927 személy adataival dolgozhattak. A Dél-Koreában működő egészségbiztosító rendszer alapján minden állampolgár jogosult vizsgálatra és az öngyilkossággal végződő eseteket a részletes egészségügyi adatokkal tudták a kutatók szembesíteni.

Az állampolgárokra vonatkozó ismeretekben nemcsak a szokásos orvosi vizsgálatok olyan anyagát kaphatták meg, mint a testméretek, vagy a vérnyomás és laboratóriumi értékek, hanem a cigarettázás, alkoholfogyasztás, valamint társadalmi-gazdasági helyzet jellemzőit is. Följegyezték a vizsgált személyek jövedelmét, esetleges tulajdonát, autóját is.

Sok más tanulmányhoz hasonlóan ebben az ázsiai országban is lényegesen több férfi követett el öngyilkosságot, mint nő. A leggyakoribb szív-és érbetegségre vonatkozó rizikófaktor, mely a végzetes öngyilkosság esetekkel is összefüggött, a dohányzás és az alkoholfogyasztás volt.

Gyakoribb volt az öngyilkosság a magas vérkoleszterin értékű, rossz anyagi helyzetben és nem házasságban élők körében is. A kutatók azt is megfigyelték, hogy nagyobb volt az öngyilkossági esetek száma a kis termetű, sovány férfiak körében. A munkacsoport következtetése szerint a sok szív-és érrendszeri kockázati tényezőjű emberek öngyilkosságra is hajlamosabbak, mint az egészségesen élők.