A világhírű svéd Karolinska Intézet kutatói, Janszky Imre vezetésével ennek a különös összefüggésnek a lehetőségét vetik fel az European Heart Journal legújabb számában.

Svédországban a TWELVE regiszter az ország 12 egészségügyi és adminisztratív nyilvántartásának adatait folyamatosan összegyűjti. Janszky Imre stockholmi munkacsoportja innen emelte ki az 1955 és 1970 között született gyermekek műtéti eseményeire vonatkozó információkat.

Azoknak a kórtörténetét, akik a skandináv országban 40 évesnél fiatalabb korban szívinfarktust szenvedtek, véletlenszerűen kiválasztott kontroll személyek adataival vetették össze. A kontrolloknak nem vették ki a manduláját, vagy a vakbelét 20 éves koruk előtt.

Kiderült, hogy azok a gyerekek, akiknek a 20. évnél fiatalabb életkorban kiszedték a manduláját, vagy kioperálták a vakbelét, sokkal gyakrabban kerültek heveny infarktus miatt 40. születésnapjuk előtt kórházi felvételre, mint azok, akiknél ilyen beavatkozás nem történt. Ez az összefüggés a kétféle műtétre külön-külön és együtt is statisztikailag érvényesnek bizonyult.

A kutatók az értékelésbe azt is belevették, hogy mi volt a szülők foglalkozása, vagy szerepelt-e a családi kórelőzményben heveny szívinfarktus, de az eredmény férfiakra és nőkre egyaránt így is igaz volt.

A megfigyelés hátterében komplex immunfolyamatok játszhatnak szerepet. Mind a torokban lévő mandula, mind a bélrendszerben található vakbél a nyirokrendszerhez tartozik, és ez a szervezet védekezését irányító immunszervek része. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy az infarktushoz vezető koszorúér elmeszesedés sajátos gyulladásos folyamat következménye, melynek pontos kialakulása még ma sem teljesen tisztázott.