Az ezredes elmondta, hogy bár egyre kevesebb a vízbefulladások száma a Dunán - tavaly és az azt megelőző évben sem gyermek, sem fiatalkorú nem fulladt vízbe, sőt halálos kimenetelű hajósbaleset sem volt -, az idén az első félévben már több ilyen haláleset történt.

A Dunánál ritkának számít, hogy fürdőzés közben fulladjon vízbe valaki, tavaly csak két ilyen eset volt, az idén pedig eddig szintén kettő; mindkét esetben tiltott helyen való fürdőzés miatt kerültek bajba az érintettek - tette hozzá.

Az ezredes szerint a jogszabály világosan fogalmaz, vagyis felsorolja, hol tilos a fürdőzés (például a hajóútvonalon, úszó létesítmények körzetében, hajóutat őrző bóják közelében, a városok belterületén lévő folyószakaszokon, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között). A legbiztonságosabb a kijelölt részeken fürdőzni, azok határait táblákkal vagy bójákkal jelzik.

A magyarországi folyók és jelentősebb vízfolyások együttes hossza 3200 kilométer, az állóvizek száma megközelíti a 2000-et. Évente átlagosan 260-an fulladnak vízbe, többségük május 15-e és szeptember 15-e között. Az esetek legfőbb oka a tiltott helyen való fürdőzés, a szabályok megszegése és az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása. Az áldozatok többsége 30 év feletti felnőtt, illetve férfi.

Tóth Zoltán kitért arra, hogy a hajósoknak az idén különös tekintettel kell lenniük a Margit híd és az M0-s hídjának felújítására, ezek miatt csak a kijelölt útvonalon közlekedhetnek. Kiemelte továbbá azt a jogszabályi változást, amelynek értelmében minden 16 éven alulinak kötelező mentőmellényt viselnie a csónakban, hajóban.

A vízi rendészetről azt közölte, hogy összesen mintegy 700 kilométernyi Duna-szakaszt felügyelnek 42 járművel és 198 munkatárssal. Mint mondta, nem szoktak nagyobb akciókat szervezni, hanem minden hétvégén fokozott ellenőrzést tartanak. Tavaly egyébként 68, az idén pedig eddig 28 hajóbaleset történt.

A hajókkal elkövetett bűncselekményekkel és ezen belül a drogkereskedelemmel kapcsolatban az ezredes azt mondta, hogy szinte lehetetlen például egy több tonna vasat szállító uszályon megtalálni a kábítószert, ezért inkább a kikötőkre koncentrálnak, ahol a ki- és a berakodás zajlik. Magyarország egyébként ebből a szempontból tranzit- és nem célország - fűzte hozzá Tóth Zoltán.