A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz.

Az additív allergia, jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is nehezebb, mert az allergén "rejtve" van az élelmiszerekben - magyarázza Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.

Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen test-szerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

A leggyakoribb allergének

Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.

Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát nyomokban, számos élelmiszerben - tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben - természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél - különösen az aszpirin allergiásoknál - allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.

Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez, ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínai étterem szindrómaként is definiált bőrpírral és hányingerrel kísért tünet együttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.

A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.

A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehéz légzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.

Hogyan vizsgálható?

Az élelmiszer-adalék allergia vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket.

A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia.

Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.