Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (ACAAI) legfrissebb közleményében az allergiával kapcsolatos gyakori tévedésekre hívja fel a figyelmet, hiszen - bár a lakosság közel egyharmada szenved a szezonális allergia tüneteitől - a betegséggel kapcsolatban mégis sok tévhit kering a köztudatban.

A nem megfelelően kezelt allergiás betegség rövid távon a páciensek életminőségét jelentősen rontja, hosszabb távon pedig szövődmények megjelenéséhez is vezethet, mely lehet további allergiák kialakulása, vagy asztmás betegség is. Az allergiás betegek gyakran próbálkoznak a tünetek önorvoslásával, az ACAAI közleményének első pontjai is erre hívják fel a figyelmet.

1. Allergiás nátha? Irány a patika!

Az allergiás tüneteket a betegek gyakran a különböző hirdetésekből megismert, recept nélkül is megvásárolható készítményekkel igyekeznek csillapítani. Az első tévhit azonban épp az, hogy az orvosi vizsgálat nélkül vásárolt antihisztamin tartalmú szerek éppen olyan hatékonyak lehetnek a tünetek kezelésében, mint a receptre vásárolható allergia ellenes gyógyszerek -olvasható az ACAAI közleményében.

Tény, hogy az antihisztamin tartalmú szerek valóban alkalmasak az allergia bizonyos tüneteinek kezelésére, azonban számos panasz ellen kevés segítséget nyújthatnak: például a nyálkahártya duzzanat következtében jelentkező tartós orrdugulás, vagy az allergia gyakori velejárójaként jelentkező gyulladás kezelésére.

2. Mindegy mikor, milyen és mennyi orrcseppet használunk

Az allergia jellegzetes tünetei az orrfolyás és az orrdugulás. A kellemetlen panaszok ellen alkalmazhatóak a dekongesztáns hatóanyagokat tartalmazó orrcseppek, melyek érösszehúzó hatásuk által hatékonyan csökkenthetik az orrdugulást.

Tény azonban, hogy a sok esetben folytonos panaszokkal küzdő betegek az előírt napi három alkalomnál jóval többször, túlzott gyakorisággal alkalmazzák a recept nélkül is beszerezhető orrcseppeket. A várva-várt hatás azonban ennek ellenére is elmarad.

Az esetükben valódi megoldást egy olyan, allergológus szakorvos által felírt, szteroid tartalmú készítmény jelenti, mely hosszú távon képes a gyulladást és a duzzanatot is csökkenteni.

3. Az immunterápia több pénzt és időt vesz igénybe, mint a gyógyszeres kezelés

Az immunterápiás készítményeket jelenleg valóban nem támogatja az OEP. Szezonális kezelés esetén, például pollenallergiáknál, a költség körülbelül 50.000 forint évente.

Az allergia súlyosságától függően azonban az immunterápiás módszer alkalmazásával akár pénzt is spórolhatunk. Az immunterápiás kezelés teljes időtartama három-öt év, melyet 10-12 éves tünetmentes időszak követ. Az eddigi tapasztalatok alapján a betegek már az első évben jelentős javulásról számoltak be - magyarázza Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa.

Az ACAAI közleményében ismertetett, szénanáthás gyermekek körében végzett felmérés alapján, az immunterápiás módszer alkalmazása egyharmaddal csökkentette az egészségügyi költségeket, a gyógyszerkiadásokat pedig 16 százalékkal. A kezelést a beteg az otthonában maga végezheti, az naponta mindössze pár percet vesz igénybe.

Az immunterápia másik lényeges tulajdonsága, hogy nem csak a tüneteket kezeli, de az allergiás beteg esetében a kórosan kisiklott immunreakció más irányba terelésével szünteti meg a panaszokat, s ezzel együtt gátolja, hogy újabb dolgokra váljon allergiássá, hogy súlyosabb betegség, asztma alakuljon ki.