A hét második felében többször is mínusz 17-20 Celsius-fok körüli hideg volt az orosz fővárosban. A pár tucat utcai automata csak elenyésző része az összesnek. A befagyott, de kisebb összegeket azért adó gépek "fukarsági" szoftverére van magyarázat.

A Moszkovszkij Komszomolec című lapnak egy szakértő elmagyarázta, hogy a nagyobb értékű bankjegyeket tároló acéldoboz az automatákban a borításhoz közel, lent helyezkedik el, ezért ennek a pénzkiadó mechanizmusa fagy be elsőként.

A kisebb értékű bankjegyek széfje feljebb van, ezért csak jóval később bénul meg a hidegtől. Minden más általában a nagy hidegben is működik, így a pénzfelvételt elkönyveli a berendezés, csak éppen a pénzt nem adja ki.

Az illető szerint bizonyos típusú automatákban vannak is fűtő berendezések, de az oroszországi nagy hidegekkel nem birkóznak meg. Az automatákat ugyanis a szakértő szerint túlnyomórészt Kínában és Magyarországon gyártják, és nem tesztelik, hogyan működnek farkasordító hidegben.

Hasonló helyzet volt már 2006-ban is Oroszországban. Az egyes bankok szakemberei akkor különféle megoldásokat dolgoztak ki: volt olyan bank, amely pótlólagosan, minden tűz- és áramvédelmi előírásnak megfelelő fűtőelemeket helyezett el az automaták pénz tárolására szolgáló széfjeiben.

Szakértői tanács: nagy hidegben az egyetlen biztos megoldás, ha a fűtött helyiségekben lévő automatákhoz fordulnak az ügyfelek, vagy legalább olyat keresnek, amelyiknek csak az eleje van az utcán.