Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

A magyarok visszahoznák a halálbüntetést

Bár a halálbüntetést eltörölte Oroszországban az alkotmánybíróság, egy friss felmérés szerint az emberek jelentős többsége továbbra is elfogadható büntetésnek tartja azt különösen súlyos bűncselekmények elkövetése esetén. Több felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok társadalom sem ellenezné a halálbüntetés visszaállítását.

Az Oroszország 42 régiójában, 1600 fő részvételével készült kutatás szerint az oroszok 79 százaléka jogos és elfogadható büntetésnek tartja a halálbüntetést, ha az elkövető kiskorú gyermekkel szemben követett el szexuális erőszakot. Ebben az esetben a válaszadóknak csak 17 százaléka ellenezné a halálos ítéletet. A megkérdezettek 5 százaléka pedig nem akart vagy nem tudott állást foglalni - számolt be az ELTE TÁTK hírlevele.

A válaszadók 65 százaléka támogatja, 27 százaléka viszont ellenzi a terroristákra kiszabható halálbüntetést. Az oroszok 61 százaléka szerint jogos lehet a drogkereskedők halálbüntetése, 60 százalék szerint pedig ugyanez áll a szándékos emberölés elkövetőire is. A két utóbbi esetben 30 százalék körül van a halálos ítélet ellenzőinek aránya.

A fenti bűnök elkövetőivel szemben 66 százalék úgy véli, nem elfogadható a halálbüntetés a korrupt tisztviselőkkel, 65 százalék szerint az árulókkal és kémekkel, 62 százalék szerint a fegyveres rablókkal szemben. Emellett több mint 50 százalék szerint tettükért sem a katonai puccsok szervezői, sem az államfő ellen merényletet tervezők élete nem oltható ki.

A magyarok visszaállítanák?

Az elmúlt években több olyan kutatás is készült, amely a magyarok halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Bár a fenti kutatással ellentétben a konkrét bűncselekmény típusokra nem kérdeztek rá, de a felmérések szerint a magyar társadalom egyáltalán nem zárkózik el a halálbüntetéstől.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszéke számára készült 2006-os kutatás szerint a magyar közvélemény sok esetben szigorúbban büntetné a bűnelkövetőket, mint ahogyan az állami igazságszolgáltatás ítélkezik felettük. Ez a hozzáállás tükröződik a halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdökben is.

A felmérés szerint ugyanis a népesség hét százaléka csak háborús körülmények között, 63 százaléka azonban békeidőben is elfogadhatónak tartaná a halálbüntetést. Csak 28 százalék vélte úgy, hogy a halálos ítélet semmilyen körülmények között sem lehet helyeselhető.

Ugyanezt a mentalitást tükrözi a Publicus Intézet 2009-es felmérése is. A reprezentatív kutatás szerint ugyanis az állampolgárok 75 százaléka inkább egyetért azzal az állítással, hogy a halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát. A megkérdezetteknek csak 19 százaléka vetette el ezt a felvetést...

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×