Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A magyarok visszahoznák a halálbüntetést

Bár a halálbüntetést eltörölte Oroszországban az alkotmánybíróság, egy friss felmérés szerint az emberek jelentős többsége továbbra is elfogadható büntetésnek tartja azt különösen súlyos bűncselekmények elkövetése esetén. Több felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok társadalom sem ellenezné a halálbüntetés visszaállítását.

Az Oroszország 42 régiójában, 1600 fő részvételével készült kutatás szerint az oroszok 79 százaléka jogos és elfogadható büntetésnek tartja a halálbüntetést, ha az elkövető kiskorú gyermekkel szemben követett el szexuális erőszakot. Ebben az esetben a válaszadóknak csak 17 százaléka ellenezné a halálos ítéletet. A megkérdezettek 5 százaléka pedig nem akart vagy nem tudott állást foglalni - számolt be az ELTE TÁTK hírlevele.

A válaszadók 65 százaléka támogatja, 27 százaléka viszont ellenzi a terroristákra kiszabható halálbüntetést. Az oroszok 61 százaléka szerint jogos lehet a drogkereskedők halálbüntetése, 60 százalék szerint pedig ugyanez áll a szándékos emberölés elkövetőire is. A két utóbbi esetben 30 százalék körül van a halálos ítélet ellenzőinek aránya.

A fenti bűnök elkövetőivel szemben 66 százalék úgy véli, nem elfogadható a halálbüntetés a korrupt tisztviselőkkel, 65 százalék szerint az árulókkal és kémekkel, 62 százalék szerint a fegyveres rablókkal szemben. Emellett több mint 50 százalék szerint tettükért sem a katonai puccsok szervezői, sem az államfő ellen merényletet tervezők élete nem oltható ki.

A magyarok visszaállítanák?

Az elmúlt években több olyan kutatás is készült, amely a magyarok halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Bár a fenti kutatással ellentétben a konkrét bűncselekmény típusokra nem kérdeztek rá, de a felmérések szerint a magyar társadalom egyáltalán nem zárkózik el a halálbüntetéstől.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszéke számára készült 2006-os kutatás szerint a magyar közvélemény sok esetben szigorúbban büntetné a bűnelkövetőket, mint ahogyan az állami igazságszolgáltatás ítélkezik felettük. Ez a hozzáállás tükröződik a halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdökben is.

A felmérés szerint ugyanis a népesség hét százaléka csak háborús körülmények között, 63 százaléka azonban békeidőben is elfogadhatónak tartaná a halálbüntetést. Csak 28 százalék vélte úgy, hogy a halálos ítélet semmilyen körülmények között sem lehet helyeselhető.

Ugyanezt a mentalitást tükrözi a Publicus Intézet 2009-es felmérése is. A reprezentatív kutatás szerint ugyanis az állampolgárok 75 százaléka inkább egyetért azzal az állítással, hogy a halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát. A megkérdezetteknek csak 19 százaléka vetette el ezt a felvetést...

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×