Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
317.06
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda

Levegőt kapunk jégkrém helyett?

A legtöbb jégkrém térfogatának a fele levegő - derült ki a meglepő eredmény egy német fogyasztóvédelmi magazin felméréséből, amely a dobozos vanília jégkrémeket hasonlította össze. Európa fogyasztóvédelmi magazinja, a Stiftung Warentest júniusi számában tette közzé felmérését: 22 terméket vizsgáltak, köztük több Magyarországon is forgalmazott nemzetközi márkát.

A vizsgálat során értékelték az ízesítéshez használt anyagokat, a tejszíntartalmat, a csomagolást, a termékismertetőt, a mikrobiológiai jellemzőket és a termék levegőtartalmát. Az érzékszervi vizsgálat során tesztelték a termék kinézetét, ízét és állagát. Az összesítésben az érzékszervi vizsgálat 40, az ízesítő minősége 25, a mikrobiológiai jellemzők 20, a termékleírás tíz, a csomagolás öt százalékot képviselt.

A legjobb, 2,2-es pontszámot a vanília jégkrém a szöveges értékelés szerint tartalmas, finom, a legmagasabb tejszíntartamú, és növényi zsiradékot egyáltalán nem használnak gyártása során. Az ízt vanília-kivonat adja, nem tartalmaz aromát vagy színezéket, ezzel együtt a legdrágább jégkrém volt a vizsgáltak közül.

A második legjobb termék 3,5-es pontszámával a kielégítő kategóriában, az őket követők pontszámuk alapján pedig már csak a megfelelő kategóriában kaptak helyet.

A legmeglepőbb eredményt a fagylaltok levegőtartalmának mérése hozta. A jégkrémek gyártásakor levegővel habosítják a terméket, így a teszt az azonos mennyiségű fagylalthoz hozzáadott levegő mennyiségét mérte. Egyetlen kivétellel az összes jégkrémnél száz százalék körüli, illetve e feletti értéket mértek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még a jó minőségű termékekhez is a felhasznált alapanyagokkal megegyező űrtartalmú levegő kerül.

Az érdeklődők a teszt teljes eredményét elolvashatják német nyelven a www.test.de oldalon.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő mérésének fejlődése és a technológia gyorsulása alapjaiban változtatta meg a döntéshozatal ritmusát – a pénzügyi szektorban ez különösen jól megfigyelhető. A mesterséges intelligencia valós idejű jelzéseket képes előállítani, ám az átgondolatlan bevezetés komoly kockázatokat rejt, ha a szervezetek döntési struktúrái nem igazodnak az új sebességhez. A siker kulcsa nem az, hogy minden folyamatot felgyorsítsunk, hanem hogy tudatosan döntsük el: mikor érdemes az AI tempójához igazodni, és mikor kell megőrizni a lassabb, emberi döntési ritmust. A mesterséges intelligencia következő korszakát így nem feltétlenül a technológia fejlődése, hanem az ember tudatos megjelenése fogja meghatározni a folyamatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×