Infostart.hu
eur:
354.79
usd:
312.36
bux:
139594.45
2026. június 25. csütörtök Vilmos

Levegőt kapunk jégkrém helyett?

A legtöbb jégkrém térfogatának a fele levegő - derült ki a meglepő eredmény egy német fogyasztóvédelmi magazin felméréséből, amely a dobozos vanília jégkrémeket hasonlította össze. Európa fogyasztóvédelmi magazinja, a Stiftung Warentest júniusi számában tette közzé felmérését: 22 terméket vizsgáltak, köztük több Magyarországon is forgalmazott nemzetközi márkát.

A vizsgálat során értékelték az ízesítéshez használt anyagokat, a tejszíntartalmat, a csomagolást, a termékismertetőt, a mikrobiológiai jellemzőket és a termék levegőtartalmát. Az érzékszervi vizsgálat során tesztelték a termék kinézetét, ízét és állagát. Az összesítésben az érzékszervi vizsgálat 40, az ízesítő minősége 25, a mikrobiológiai jellemzők 20, a termékleírás tíz, a csomagolás öt százalékot képviselt.

A legjobb, 2,2-es pontszámot a vanília jégkrém a szöveges értékelés szerint tartalmas, finom, a legmagasabb tejszíntartamú, és növényi zsiradékot egyáltalán nem használnak gyártása során. Az ízt vanília-kivonat adja, nem tartalmaz aromát vagy színezéket, ezzel együtt a legdrágább jégkrém volt a vizsgáltak közül.

A második legjobb termék 3,5-es pontszámával a kielégítő kategóriában, az őket követők pontszámuk alapján pedig már csak a megfelelő kategóriában kaptak helyet.

A legmeglepőbb eredményt a fagylaltok levegőtartalmának mérése hozta. A jégkrémek gyártásakor levegővel habosítják a terméket, így a teszt az azonos mennyiségű fagylalthoz hozzáadott levegő mennyiségét mérte. Egyetlen kivétellel az összes jégkrémnél száz százalék körüli, illetve e feletti értéket mértek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még a jó minőségű termékekhez is a felhasznált alapanyagokkal megegyező űrtartalmú levegő kerül.

Az érdeklődők a teszt teljes eredményét elolvashatják német nyelven a www.test.de oldalon.

Címlapról ajánljuk

Gyulai Miklós: ha vannak ellenem bizonyítékok, akkor álljanak elő velük

Hőzöngés és lázongás kezdődött a Magyar Atlétikai Szövetségen belül a párizsi olimpia után, és ezt főleg olyanok szították, akik korábban semmilyen problémát nem jeleztek, sőt élvezték a biztosított lehetőségeket – mondta a sportvezető, aki szeptember 1-jével távozik posztjáról. Úgy véli, a magyar atlétikában dolgozók a jelentős mennyiségű anyagi forrás birtokában elkényelmesedtek az elmúlt években. Kitért az őt ért támadásokra és arra is, mi lesz a sorsa a Gyulai Memorialnak, valamint a budapesti atlétikai világdöntőnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.25. csütörtök, 18:00
Mészöly Géza korábbi válogatott labdarúgó, edző
Újvári Gábor újságíró, sportvezető
Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Az aktív turizmus a Covid-járvány óta elképesztő növekedést mutat Magyarországon: egyre inkább a rövid, 2-4 napos, intenzív kikapcsolódást keressük, amelyben a kerékpározás, a vízitúra és a természetjárás kiemelt szerepet kap. Az ágazat egyik legnagyobb erénye integratív jellege, hiszen összekötheti a kulturális örökséget, a gasztronómiát és a vidékfejlesztést, miközben négy évszakos turizmust kínál. A Felső-Tisza-vidék, az Őrség és a Balaton kerékpáros hálózata már követendő példaként szolgál, ám a szakértők figyelmeztetnek: a turizmus önmagában nem oldja meg a vidék gondjait, és az értékláncok helyi kiépítése nélkül a bevételek könnyen kiszivárognak a térségekből. Az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai ágazatról a téma kutatóival, Kulcsár Lászlóval, a Kodolányi János Egyetem Alkalmazott Kutatási és Innovációs Központjának igazgatójával és Bodrogai Lászlóval Anzelmmel, a Kodolányi János Egyetem Aktív és Ökoturisztikai Kutatóintézetének vezetőjével, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség alelnökével beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×