A vizsgálatban lengyel és svéd régészek, antropológusok és genetikusok vettek részt, akik eredményeikről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) e heti számában számolnak be.

Kétszáz éven át, 1807 óta keresték a csillagász földi maradványait, sikertelenül, míg négy évvel ezelőtt egy lengyel régészcsoport Jerzy Gassowski vezetésével fel nem fedezett egy hiányos csontvázat a fromborki katedrális Szent Kereszt-oltára alatt.

Annak ellenére, hogy hiányzott az alsó állkapcsa, a koponya segített az elhunyt azonosításában. Egy olyan férfié volt, aki 60-70 éves korában hunyt el, élete során orrtörést szenvedett, s bal szeme fölött egy vágásnyom volt látható. Ami azt illeti, Kopernikusz, aki 1543 május 24-én hetvenévesen hunyt el Fromborkban, gyermekkorában valóban eltörte az orrát, a bal szeme fölötti forradást pedig a csillagász önarcképén is megörökítette.

A DNS-azonosításhoz azonban szükséges lett volna valamilyen összehasonlító, a rokonságtól származó mintára.
Ennek hiányában a kutatók egy asztronómiai szakkönyvet, Johannes Stöffler Calendarium Romanum Magnum 1518-as kiadású művét kezdték lapozgatni, amely évtizedeken keresztül Kopernikusz tulajdonában volt, jelenleg pedig az Uppsalai Egyetem Gustavianum múzeumában őrzik.

A tudósoknak 9 hajszálat sikerült találniuk, négyben mitokondriális DNS-t mutattak ki, amely anyai ágon öröklődik, két minta DNS-profilja azonos volt a csontvázéval. A DNS-vizsgálat során a HERC2 gén variációját mutatták ki, ennek jelenléte általában a kékszemű embereknél igazolható.

A legújabb kutatások arra derítettek fényt, hogy a HERC2 gént hordozó embereknek világosabb a bőre és a haja.
"Bizonyosra vehető, hogy Kopernikusznak kék volt a szeme" - hangsúlyozta Wojciech Branicki, a Krakkói Orvosi Igazságügyi Kutatóintézet munkatársa.

A felfedezés azonban váratlan volt, mivel a portrékon Kopernikuszt sötét szemekkel ábrázolják, ez feltehetően azzal magyarázható, hogy Kopernikusz korában rézmetszeteken örökítették meg az embereket, amely nem a valós színeket láttatja. A későbbi portrék a hibás ábrázolást vették alapul - olvasható a Discovery News hírei között (http://dsc.discovery.com/news)

Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) csillagász, matematikus és közgazdász, az ő nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép megalkotása. A Porosz Királyságban dolgozott, mint plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus, csillagászattal csupán szabadidejében foglalkozott. Elméletét, amely a világmindenséget úgy modellezte, hogy a Nap van a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik.

Kopernikusz az elméletét a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvben írta meg, amely csak halála után jelent meg.