Az amerikai elnök a javaslattal 72 levélben foglalkozott, amelyeket ma a Rochesteri Egyetem archívuma őriz. A leveleket az egyetem szkennelte, és feltette az internetre, de a könnyebb olvashatóság kedvéért valamennyi dokumentum átirata gépelt formában is olvasható.

Az egyik levelet Lincoln 1862. március 14-én írta James A. McDougall illinoisi szenátornak, s ebben nagyjából ki is számolta a feketék egyenjogúsításának árát. Delaware-ban például az 1960-as népszámlálás adatai szerint 1798 rabszolga élt - értük tehát Északnak 719200 dollárt kellett volna fizetnie - miközben a polgárháború akkor napi kétmillió dollárra került.

A Delaware-ban, Marylandben, Kentuckyban, Missouriban, Washington államban és városban nyilvántartott 432.622 rabszolga együttes ára 173.048.800 dollár lett volna - nagyjából annyi, amennyiből 87 napig háborúztak - írta levelében az elnök, aki azt javasolta, hogy a kompenzációért cserében az érintett államok vállalták volna, hogy húsz éven belül megszüntetik a rabszolgaságot.

Az ötletből azonban végül nem lett semmi, Lincoln pedig hat hónappal később kiadta az első elnöki rendeletet, amelyben eltörölte a rabszolgaságot. A Konföderáció bukása után pedig elfogadták az alkotmány 13. módosítását, amely véget vetett a rabszolgaság két évszázados észak-amerikai történetének.

A levelek, amelyek a rabszolgaság mellett az elnöknek a háborúval, az államügyekkel és egyéb kérdésekkel kapcsolatos véleményét is tartalmazzák, Lincoln egyik miniszterének, id. William H. Sewardnak a birtokában voltak. Az ő unokája adományozta a gyűjteményt apránként az egyetemnek.