Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes

Ilyen még nem volt: jön a "matuzsálem összeesküvés"

Az öregedő európai társadalmakban az időseknek össze kell fogniuk, és meg kell változtatnium azt a felfogást, hogy ők már csak leépülnek, és terhet jelentenek a fiataloknak - ez a matuzsálem összeesküvés lényege, amelyre a Frankfurter Allgemeine Zeitung rovatvezetője szólítja fel az időseket könyvében. A 2004-ben született mű már magyar nyelven is olvasható.

Kapitány Balázs, a könyv magyar kiadásához előszót író szociológus szerint is megoldás lehet, ha az időseket tovább tekintik életerős, munkaképes korosztálynak, de Magyarországon egyelőre túl rövid ideig élnek a nyugdíjasok egy ilyen összesküvés megvalósulásához.

A matuzsálem összeesküvés című könyv alapkoncepciója, hogy a társadalom egyre nagyobb hányadát kitevő idősek - a róluk élő elképzelések szerint - nem tudják magukat ellátni, és nem tudnak alkalmazkodni a változásokhoz sem. Az öregek pedig már szinte maguk is elhiszik ezt.

Pedig a szerző szerint manapság már egészen máshogy kellene gondolni az egyes korosztályokra, főleg egy olyan államban, mint Németország, ahol a társadalom elöregedőben van, az idősek azonban sokkal tovább maradnak egészségesek, mint például Magyarországon.

Itt már messze nem a valóságot tükrözi az a kép, amelyben unokák sokasága vesz körbe egy nagymamát. Sokkal inkább az a jellemző, hogy az egy szem unokát rajongja körbe a családok felbomlása miatt akár négynél is több nagyszülő.

Kapitány Balázs elmondta: Németországban sok idős kényszerként éli meg, hogy nyugdíjba kell mennie akkor, amikor még egészséges, és ereje is lenne ahhoz, hogy dolgozzon.

Az öregeknek épp ezért össze kell fogniuk, hogy bebizonyítsák: még sok mindenre képesek.Magyarországon nem várható javulás

Magyarországon egészen más képet mutatnak az egészségügyi mutatók, mint Németországban. Kapitány Balázs szerint a magyarok már azokkal az adatokkal is elégedettek lennének, amiket a németek kifogásolnak.

A születéskor várható élettartam ugyanis csaknem 8 évvel marad el a nyugat-európai átlagtól. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint az elkövetkező években nem várható javulás a magyar lakosság halandósági mutatóiban, már az is jó volna, ha nem csökkenne a várható élettartam.

Daróczi Etelka szerint Magyarországon még a 80-as években elmaradt az úgynevezett szív- és érrendszeri forradalom, hiányzik a megelőzés, viszont terjednek a degeneratív betegségek. Azok, amelyeket már nem a fertőzésekkel kap meg az ember, hanem az egészségtelen életmód vagy a munkahelyi stressz miatt.

Mint mondta, Magyarországon a születéskor várható élettartam a férfiaknál 68, 6 év a nőknél 76,9. A várható élettartam 1993 óta némileg javul, az elkövetkezendő években azonban a szakemberek nem várnak jelentős előrelépést, mert ezt a lakosság anyagi helyzete nem teszi lehetővé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×