A jogalap tekintetében eldőlt a polgári per, a kártérítési összeget illetően az eljárás első fokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

A BRFK azért indított 10 milliós kártérítési pert Toroczkai ellen, mert álláspontja szerint a fiatalember szervezője volt a Szabadság téri eseményeknek, és e miatt felelős az ott történtekért. Toroczkai 2006. szeptember 18-án a Kossuth téren arra szólította fel a Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde miatt demonstrálókat, hogy vonuljanak át a Szabadság térre petíciójuk köztévében történő beolvastatása érdekében.

A felbőszült tömeg 29 millió forintos kárt okozott az MTV-nek, betörtek a tévészékház épületébe, dúltak, fosztogattak, az épület előtt autókat borítottak fel, lobbantottak lángra. Az ostromban megsérült 191 rendőr, közülük 21 súlyosan, a rendőrségi eszközökben több mint 70 millió forintos kár keletkezett, sok elkövető
ismeretlen maradt.

Első fokon

A kártérítési perben az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság - a Fővárosi Törvényszék jogelődje - kétszer, 2008-ban, illetve 2010-ben is elutasította a BRFK érvelését, keresetét. Az elsőfokú bíróság szerint Toroczkai, csak azért, mert a Kossuth téren mikrofonon szólt hallgatóságának, hogy menjenek át a Szabadság térre, még nem vált egy demonstráció szervezőjévé, spontán tüntetés esetén pedig nem is alkalmazhatóak a szervezői kárfelelősségre vonatkozó szabályok. Az elsőfokú bíróság azt is figyelembe vette, hogy amikor néhány órával később az MTV székházánál elfajultak az események, az alperes igyekezett együttműködni a rendőrséggel.

A fellebbezések folytán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla előbb eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság döntését, a megismételt eljárásban pedig, 2011 elején, az elsőfokú határozatot megváltoztatva jogerős közbenső ítéletében kimondta, hogy Toroczkai a spontán gyülekezés szervezőjének tekinthető, és ebbéli minőségében a károkozókkal együtt felel a bekövetkezett károkért.

A táblabíróság szóbeli indokolása szerint a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri gyülekezés előre be nem jelentett, de szervezett demonstráció volt, amelynek kellett, hogy legyen szervezője, aki a bejelentést leszámítva, szervezői feladatokat látott el. Ez pedig éppen Toroczkai volt, aki a Kossuth téren meghatározta a Szabadság téri demonstráció idejét, célját és létszámát is, amikor hallgatóságának azt mondta: most menjenek át petíciójuk köztévében történő beolvastatása érdekében a tv-székházhoz.

A másodfokú bíróság a tekintetben is a Fővárosi Bírósággal ellentétes álláspontot foglalt el, hogy Toroczkai az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsított-e. A tábla szerint ugyanis nem elegendő, hogy Toroczkai akkor igyekezett együttműködni a rendőrséggel, amikor már általa nem várt módon elszabadultak az indulatok. Erre az
együttműködő magatartásra hamarabb sort kellett volna kerítenie az alperesnek, hogy minden tőle elvárhatót
megtegyen a rendezvény békés jellegének megőrzése érdekében.

Az ítélőtábla szóbeli indokolásában leszögezte: megengedhetetlen, hogy egy spontán, előre be nem jelentett demonstráció szervezőjét a "felelőtlenség ernyője védje", éppen azokban az esetekben, amikor a hatóságoknak alig van módjuk, idejük felkészülni a rendezvénnyel kapcsolatos feladataik ellátására.

Csitított?

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerdán az MTI-nek elmondta, hogy Toroczkai jogi képviselőjeként az elsőfokú bírósággal értettek egyet, az volt az álláspontjuk, hogy a 2006. szeptember 18-ai Szabadság téri megmozdulásnak sem az időpontja, sem a célja, sem a rendezői nem voltak meghatározva, lehetett választási gyűlés, vagy spontán tüntetés, de szervezője bizonyosan nem volt.

Az alperes semmi mást nem tett, minthogy a Kossuth téren a Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde miatt tüntető sok más emberrel együtt arra buzdította a jelen lévőket, hogy menjenek a köztévéhez petíciójuk beolvasására vonatkozó igényük nyomatékosítása érdekében, miután a közszolgálati televízió elutasította, hogy petíciójukról, illetve demonstrációjukról hírt adjon - mondta az ügyvéd, aki szerint törvénysértő volt a közszolgálati televízió eljárása.

Gaudi emlékeztetett arra is, hogy éppen ügyfele csitította a tüntetés résztvevőit, minden tőle telhető módon konszolidálni igyekezett a megmozdulást, amely a jogi képviselő szerint Toroczkai rendőrséggel együttműködő erőfeszítései nélkül emberéleteket követelt volna, ám ezt a körülményt a felsőbb bíróságok sajnálatos módon nem értékelték.

Az alperesi oldal a tábla múlt évi jogerős, másodfokú, Toroczkai felelősségét megállapító döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely azonban ezt szerdán elutasította és hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. Így a kártérítési per az összegszerűség vonatkozásában első fokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik majd.

Ezzel kapcsolatban Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte: még korántsem bizonyos, hogy ügyfelének kártérítést kell fizetnie, ugyanis a törvény szerint a szervező mentesül a kártérítési felelősség alól, ha tudja bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

Toroczkai László neve többek között azáltal vált országszerte ismertté, hogy 2006 őszén a fővárosban és több vidéki nagyvárosban, például Debrecenben és Nyíregyházán szónokolt a Gyurcsány-kormány távozását követelve.

Az MTV-székház ostroma miatt indult monstre büntetőperben mintegy 40 ember felelősségét vizsgálta a bíróság, és közülük több tucatnyit felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt.