Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozás a Főtávnál

Hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Főtáv Zrt.-vel összefüggésben szerdán a Budapesti Rendőr-főkapitányság - közölte a rendőrség.

Egy magánszemély által tett feljelentés szerint a Főtáv Zrt. nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően vett részt egy csepeli lakópark fűtési rendszerének kiépítésében, amellyel az okozott vagyoni hátrány meghaladja a 180 millió forintot - olvasható a rendőrség honlapján megjelent közleményben.

A rendőrség egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást az ügyben.

A Magyar Nemzet című napilap múlt szombati számában, a Hír TV Célpont című műsorára hivatkozva azt írta: a Főtáv vezérigazgatója, Kovács Lajos utasítására a fővárosi cég "- példátlanul - saját beruházásban végezte el egy csepeli lakópark bekapcsolását a távhőszolgáltatásba, sőt az önkormányzati cég meg is vásárolta (értéken felül) azt a társaságot, amelynek eredetileg el kellett volna végeznie ezt a munkát".

A BRFK szerdán azt is közölte, hogy a nyomozók vizsgálják a Főtáv Zrt. nevében egy ügyvédi iroda által tett bejelentésben foglaltakat is, "amely szerint az egyik kereskedelmi televízióban valótlanságok hangzottak el a céggel kapcsolatban, amelyek felvethetik a hamis vád bűncselekményét."

A rendőrség tudatta: a nyomozók megkezdték az adatgyűjtést, megkeresték a Főtáv Zrt.-t, valamint a kivitelező és beruházó cégeket a csepeli lakóparkkal kapcsolatban. A nyomozásban vizsgálják a Főtáv Zrt. átvilágítását végző gazdasági társaság, valamint az abban résztvevő személyek szerepét is.

A Hír TV műsorában múlt pénteken bemutatott, két évvel ezelőtt készült videofelvételen Joó Tibor azt mondta, hogy 2007 végén nevezték ki a Főtáv munka- és tűzvédelmi igazgatójává, de saját állítása szerint akkor már öt éve körözték.

A férfi a videofelvételen azt állította, hogy a szerződés aláírása előtt néhány hónappal kereste meg az NBH egyik munkatársa, "és felajánlotta, hogy meg kell csinálni a Főtáv munka- és tűzbiztonsági átvilágítását". Ezt ő, elmondása szerint, 6 millió forint plusz áfáért elvállalta, majd a végzett munka után 4 millió forintot át kellett adnia "az NBH összekötőjének".

Elmondása szerint a munka- és tűzvédelmi átvilágítás mellett megbízták a cég gazdasági átvilágításával is.
Ehhez megkapta a cég összes szerződését és az üzleti dokumentációkat.

A férfi az interjúban beszámolt arról is, hogy Kovács Lajos, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója "hozta össze a randevút", ahol Hagyó Miklós akkori szocialista főpolgármester-helyettessel találkozott, és ahol állítása szerint Hagyó azt kérte tőle, hogy a kiszámlázott 56 millió plusz áfából adjon vissza neki havi 50 millió forintot, Kovács Lajosnak pedig kétmillió forintot kellett volna adnia havonta, hogy "szépen működjenek a dolgok".

A Főtáv vezérigazgatója szombaton közleményben tudatta az MTI-vel: a műsorban "alaptalan, légből kapott vádakkal" illették a fővárosi céget, a műsorban megtévesztő és hamis információkat közöltek a cégről, ami a vállalat hírnevét súlyosan károsította. Jelezte: megteszik a szükséges jogi lépéseket a Hír TV és a műsorban megszólaló Joó Tibor ellen.

A vezérigazgató leszögezte: "az adásban megszólaló Joó Tibor soha nem volt sem a menedzsment tagja, nem volt igazgató, sem a vállalatunk munkavállalója: semmilyen jellegű közvetlen jogviszony nem létesült vele". Kovács lajos a közleményében visszautasította a műsor másik állítását is, hogy 50 millió forintot kellett volna Hagyó Miklósnak visszajuttatnia Joó Tibornak.

A zrt. közleménye szerint a Főtáv a jelenlegi leányvállalata, a Csepeli Hőszolgáltató (CSHSZ) Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásával "piacot vett", egy új üzletág alapjait kívánta megteremteni, és így a törzstőke összege nem befolyásolta a döntést. Az akvizícióval Magyarországon elsőként a piacon a CSHSZ Kft. tud nyújtani távhő- és távhűtési szolgáltatást, amellyel a csepeli Rákóczi Liget lakópark fűtése és klimatizálása oldódott meg. A CSHSZ és a lakópark ingatlanfejlesztője erről a folyamatról többször adott tájékoztatást lakossági fórumokon.

Kovács Lajos azt is tudatta, hogy a CSHSZ esetében az eredetileg 180 millió forintos vételárat az ingatlanpiaci recesszió és a vállalat 2009 szeptemberében tartott felülvizsgálata eredménye miatt újratárgyalták. E folyamat lezárásaként, 2010 márciusában a vételárat 122,5 millió forintra csökkentették, amely 57,5 millió forinttal alacsonyabb az eredetinél.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) ugyancsak szombaton közölte, hogy Balajti László altábornagy azonnali vizsgálatot rendelt el a HírTV műsorában elhangzott, az NBH-t érintő állítás miatt. Mint írták: "a Főtáv Zrt. nem szerepel a nemzetbiztonsági védelem alatt álló intézmények listáján és így az NBH-nak semmiféle hivatalos kapcsolata nem lehetett e cég tisztségviselőivel".

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×